Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)

A nagy vesztes

László alig várta, hogy a leánya kilépjen a szobából. Amikor Mária tűzifáért ment, amit mellesleg még akkor kellett neki ap­róbbra vágni, azonnal rákérdezett Péternél, hogy mi történik itt valójában.- Nézze, nekem erről nagyon nehéz beszélni Önnek. Azt is tudja, hogy én mennyire szerettem Máriát - próbált kitérni a válasz elöl Péter.- Te csak nyugodtan mondd el, ami a szívedet nyomja. Hogy valami nincs rendben, azt már ideérkezésem pillanatában megálla­pítottam. Nyugodt legyél, hogy csak segíteni próbálok, és nem szeretném rontani a helyzetet — ösztönözte szólásra László a vejét.- A baj úgy kezdődött, hogy én egyre betegebb lettem. Sok időt töltöttem az ágyban. Kórházban is több alkalommal voltam. Nem tudtam elég pénzt teremteni. A gazdaság addig még valahogy mű­ködött, amíg az édesapám élt. Amikor anyámmal szinte azonos időben távoztak az élők sorából, akkor itt minden megváltozott. Mária, úgy látszik, elveszítette a kedvét. Talán túl sok feladat há­rult reá, és ő nem bírta el a terhet. Én nem segíthettem neki, mert jómagam is más segítségére szorultam. Amikor utoljára magánál jártunk, én mindent el akartam mondani, mert a bajok már koráb­ban kezdődtek. Mária azonban arra kért, hogy ne szóljak semmit - panaszolta László.- De hát akkor mi a baj lényege, nyugodtan mondd ki - kérte Pétert László.- Mária nagyon sokat iszik. Alkoholista lett belőle. Én sokáig titkoltam ezt, de a falubeliek hamar rájöttek. Az elmúlt négy-öt évben sok kellemetlenség adódott ebből. Esténként egy időben kijárt a katonákhoz. Azok itatták és kihasználták. Karcsika előtt én a mai napig titkolom a valóságot. Pedig már ő is elmúlt tizenöt éves. Elöbb-utóbb megtudja. Az utóbbi hónapokban pedig Mária is beteg lett. Amint látja, nagyon rosszul néz ki. Az orvoshoz nem akar elmenni, pedig sokszor annyira gyenge, hogy a konyhában elesik. A ház körüli munkát csak üggyel-bajjal végzi el. Ez hát a mi nagy bajunk, és én mindezért csak magamat hibáztatom. Ha nem lennék beteg, minden másképpen alakult volna - panaszolta szomorúan Péter. Tovább nem folytathatta, mert közben egy öl fával a kezén Mária bejött a házba. Rakott a tűzre, majd többször be- és kiment a szobából. Apjának nem nézett a szemébe, és úgy viselkedett, mint­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom