Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)
Göncz László: A költő fél évszázada
A KÜLTO fél évszázada Bár nagyjából azonos nemzedékhez tartozunk, huszonévesen is már nagy hatással volt ream az akkor is harcsabajuszú, talpraesett hetési fiatalember, aki hol a környékbeli falvak „zenei világában”, hol az akkor már ismertnek számító muravidéki irodalmárok körében bukkant fel néha. Nem ismertem akkor még közelebbről - sem jellemét, sem szellemét -, de valamiért mégis közelinek éreztem az ELTE friss, rangos diplomájával a zsebében a Mura menti peremvidékre visszakerült tanárembert. A 20. század nyolcvanas éveinek közepétől aztán úgy alakult a sorsunk, hogy azonos tutajra sodort bennünket az élet szele: a muravidéki magyar közösség kulturális és nyelvi védelme terén próbáltunk segédkezni erőnk és lehetőségünk szerint. „Szorosabb” együttműködésünk kezdetétől éreztem, hogy Bence Lajos személyében kiváló, az „irodalmi kánon” és az esztétikai értékek magas mércéje szerint megáldott toliforgatót ismerhettem meg, mellesleg abból a fajtából, akinek munkásságában - Czine Mihály ösztönzése és útmutatása révén - a nemzeti és a humán értékek kerültek előtérbe. Alkotói korszakának korai fázisában írott verseiben is már érzékenyen érintették a magyar nemzet történelmi tragédiái - így az 1848/49-es forradalmi értékek későbbi kudarca, a 20. század szétszakítottságának és szétszórtságának drámái aminek következményeként a kilencvenes évek elejére megszületett tollából a muravidéki magyar költészet néhány legjobb, az egész Kárpátmedencében ismertté vált alkotása. A kilencvenes évektől egyre nagyobb figyelmet fordított a szülőföld szeretetére, a vidékünkről származó nagy egyéniségek megbecsülésére és „hazatalálására", és nem utolsósorban a Lendva-vidéken született, illetve régiónkhoz tevékenységük révén kötődő múvészóriások tiszteletére. Az „Óda a
