Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)

Óda a hazatérőhöz

Te jól tudod, a magban él (3S a lényeg, a csírában az élet maga, szárba szökkenő harmónia. S mindent legyűr a láthatatlan hajtóerő, az En-energia. Legyen így, soká ne legyen vége, soha, a létezés is úgy jó, ha van sava-borsa, s az almaecet mellé bor is jár az alkotónak, mert így van jól, mert így dukál. A (szobrász)királynak királyi rigmus: mellé hosszú nyelű, csorbulatlan véső és acél kalapács, mely a múló Időt, az elsuhanó percet is kettéhasítja, a semmibe veszés örvényét is kisimítja. S él, él a kőben, fában, bronzban a forma, a teremtett világ magasba meredő tornya, A kőbe vésett gondolat megmarad: míg az élet velünk tovafut, veszett iramban elszalad...

Next

/
Oldalképek
Tartalom