Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)

Óda a hazatérőhöz

12)

Vergil, sem Horác. Huzatos hely, vad hordák tanyája voltál Halicanum.

E boreászi fagyban nem virult mandula,

csírában fagyott

meg minden vágytól

duzzadó akarat.

/Délben kelt itt a nap.../

A hordó is savanyú bort érlelt - nem isteni ambróziát. Dalnok, piktor „isten hozta” helyett sunyi mosolyra talált.

II.

Az élet, annak rajza is másodlagos: ami fontos, a Mű maga a kő, a gipsz, a véső, a kalapács, az isteni sugallató forma.

Mayer Zala, vésőd alól dicső múltunk mázsás törvénye perel; gyors tekintetű, párducos Árpád és a Hét Vezér, s bár „egyetlen négyzetcentiméterük sem hiteles”, mégis hisszük, így jöhettek csak, lobogó ingujjban, fölkínálva nekik