Bence Lajos: Vallani (Lendva, 2011)
f estikén az ide-odahintázó Istenverte tájon. Mert vesztőhelyünk, Arad, de kő kövön marad, s parancsra, ahogy a Miniszterelnök saját kivégzésén tette:- Éljen a haza! Vadászok! Tűz! -- s lehullt, holtan összecsuklott 1849 októberében. Szól ma is kivégzési parancs a pusztatemplomi sivításban, denevér-áradásban, keselyűzáporos térben, ki csak ül a köveken, ki meg térden állva imádja őszben a tavaszt, de kiáltó szavunkra mindig hervatag a válasz, panaszos szavunkra válaszul panasz, s az Aranyos Szegeletből végül mi maradt? Makrélaillat és Aracs hiányzó orgona és hiányzó sípok zenéje, dúlt hitek egekbe nyúló katedrálisa, millió vérző pipacsból tenger, 50
/
