Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
meg veled. Ne félj, ha bármi nehézség adódik, megoldom... A világon a legjobban szeret és nagyon vár: Péter Bertát sokkolta az esemény. Amikor az utolsó találkozáskor lángoló szeretkezésük váratlan fordulatot hozott, amire nem voltak felkészülve, hosszan küszködött a történtekkel. Volt néhány nap, amikor annyira nyomasztotta a lelkiismerete, hogy az édesanyjával meg akarta osztani a titkát. Attól is nagyon félt, hogy mihez kezdjen akkor, ha netán teherbe esett? Elhatározta, hogy abban az esetben öngyilkos lesz. Mivel néhány hét múlva kiderült, hogy terhességről nincs szó, valamennyire megnyugodott. A bűntudata is lassan halványodni kezdett. Nem osztotta meg senkivel a titkát, amit az is befolyásolt, hogy Péterről nem volt semmilyen hír. Most ismét bekövetkezett ez az újabb, váratlan pillanat. Mindez akkor történik, amikor a családban rendkívül szomorú a hangulat, amikor a korábban mindig találékony édesapa folyamatosan sír, és nem tudja, hogy mihez kezdjen. A város korábban legrangosabb üzlete, ami a Klein családé volt, ugyan még nyitva tartott, azonban akkor már sejtették, hogy mindez hamar megváltozhat. Hogy menjen ő ilyen körülmények között egy idegen, keresztény házba, anélkül, hogy szeretett szülei arról bármit is tudnának? A zsidó vallás a keresztények karácsonyát természetesen nem ismeri, illetve a vallási dogmákat alapvetően másképpen értelmezi, azonban a városban mindig toleránsak voltak egymáshoz a különböző felekezetek tagjai. Berta is tájékozott volt a karácsonyi szertatások jellegéről. Az új helyzet rendkívüli szorongást, óriási lelki feszültséget idézett elő benne, amitől a következő néhány napban, egészen karácsony estéig nem tudott szabadulni. Szinte egyik pillanatról a másikra ismét az volt a legfontosabb számára, hogy a fiú hazakerült, ott van a közelében, legfeljebb háromszáz méternyire tőle. Lángolni kezdett benne ismét a szerelem, de ugyanakkor félt is, hiszen ebben a helyzetben azt is nagyon érezte, hogy ő csak egy kisemmizett zsidó lány, egy számára teljesen érthetetlen, politikai hercehurca kiszolgáltatottja. Megtörtént vele az elmúlt hónapokban, hogy Nagykanizsára utazva a vonaton, sőt az iskolapadban is néhányszor megalázták, azonban a kitaszítottságot, a reménytelenséget most érezte a legjobban, amikor a 41
