Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
édesanya, aki hangos zokogással a fia mellé ült, és szorosan markolta a karját. Az édesapa szemeiben is könnycseppek csillogtak, a néhány perccel korábban tanúsított mérges, mogorva arcvonások enyhültek. Csak Péter ült feszülten, szinte mozdulatlanul.- Édes fiam, én mindig a javadat akartam - szólt a sírással küszködve, a korábbi indulat neszét már alig mutatva Varga István -, és hidd el, hogy most is elsősorban a te érdekedet tartom fontosnak. Nekem és édesanyádnak már majdnem mindegy, hogy hova taszít bennünket a sors, de neked most kell megkezdeni a valódi, felnőtt életet. Én nem kifogásolnám egyetlen kiválasztottadat sem, legyen az keresztény vagy zsidó, tót vagy tatár, hiszen minden ember a saját boldogságának a kovácsa, azonban ebben az esetben másról van szó. Aligha kell bizonygatom, hogy ezeknek a szerencsétlen zsidóknak a helyzete teljesen kilátástalan. Ha igazak a különböző forrásokból származó rémhírek, isten tudja, marad e belőlük valamennyi ebben az országban. Te pedig most kezdesz egy pályát, amelyen a legkisebb hiba vagy tévedés is nagyon káros lehet.- Már elmondtam, hogy én nem választottam ezt a hivatást, a véletlen műve volt az egész. Nem is kívánok ezen a pályán maradni! Ahogy vége lesz ennek az értelmetlen vérontásnak, azonnal folytatni kívánom a jogi tanulmányaimat. Azzal egyetértek, hogy minden látványos cselekedettel magamnak is, Bertának is, és családjainknak is nagyon ártanék. Nem teszek hát jelenleg semmi olyasmit, ami feltűnést keltene, kivárom még ezt a néhány hónapot, vagy ha kell, többet is. Azonban arra kérem önöket, hogy üzenjék meg valamilyen módon Bertának, hogy itthon vagyok, mert feltétlenül találkozni kívánok vele. Tudom, hogy a zsidó családok mozgása korlátozott, és arról is tudomást szereztem már, hogy este kijárási tilalom van a városban mindenki számára. Számomra azonban ez nem jelent akadályt. Arra kérem édesapámat, engedélyezze, hogy Berta ide jöhessen hozzánk valamelyik este, amikor kevésbé lesz feltűnő. Ha bárki meglátná, vagy a csendőrség részéről felismerné, akkor majd elintézem az ügyet.- Kleinnék ugye nem tudják, hogy Berta és te szeretitek egymást? - kérdezte sírdogálva az édesanya. 39