Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)

társaim közül is. Nem azoké sajnos a döntő szó. Miránk, papokra, és a magyar nemzetiségűekre nehéz napok nehezednek. Össze kell fognunk, és bíznunk kell Isten kegyelmében és a szeretet erejében. Az új hatalom emberei közül sokan tagadják Istent, én mégis azt remélem, hogy bizonyos idő után csak belátják, hogy kétezer éves egyházat és ezer éves hagyományt nem lehet megszüntetni. Ezt a jóisten nem hagyhatja - mondta a pap.- Kedves plébános úr, én az elmúlt hónapokban számos megpróbáltatáson átmentem, és most, az új hatalommal is már van tapasztalatom. Olyan dolgok történtek, amit ezen a szent helyen nem tudok elmondani. Nem tudom mi lesz a sorsom, de ha van még valamenynyi ideje, nagyon szeretnék meggyónni - kérte Péter a plébánost. Az új adminisztrátor boldogan tett eleget a fiatalember kérésének. A szentgyónás után meg is áldoztatta a legényt. Péter negyed óra múlva megkönnyebbülten, lelkileg feltöltődve indult el haza. Mielőtt elindult, a templom előtti téren a pap azt mondta neki halkan, hogy ne féljen az estétől, bármi történik is, az Isten akarata lesz.

Amikor Péter este elindult Olgához, ismét nyomasztó gondolatok vettek rajta erőt. A Muravidékre kiküldött hölgy az egyik, nem túlságosan nagy főutcai polgári ház emeleti helyiségében kapott ideiglenesen lakást. Előtte, még a magyar fennhatóság alatt, a tulajdonosokkal közölték, hogy az emeleti részt át kell ideiglenesen adni az erdélyi menekülteknek. Amikor az oroszok megérkezése előtt a menekült családok elhagyták a vidéket, a tulajdonosok kitisztították a helyiségeket, és ismét használni kezdeték azokat. Aztán az új hatalom emberei, akik tudtak arról, hogy ideiglenesen élt ott egy menekült család, közölték a tulajdonossal, hogy ők is igényt tartanak az emeleti szintre. Ott lakott az elmúlt hetekben Olga, a helyi nemzetbiztonsági csoport ideiglenes vezetője. Péter kellemetlenül érezte magát, amikor a földszinti bejárati ajtón kopognia kellett, mivel a háznak csak egy bejárata volt. Elnézést kért a háziasszonytól a zavarásért, aki ajtót nyitott neki. A családot közelebbről nem ismerte, ez most jól jött neki. Közvetlen ismerősök körében ilyen helyzetben sokkal jobban elpirult volna.

Az emeleti szintre egy kör alakú lépcsőn kellett felmenni. Péter gyöngéden kopogtatta meg az ajtót. Olga beengedte, és a belső szobá213