Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 5. A szlovéniai magyar könyvek tipográfiája
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA sokoldalú művész munkásságához, a XX. századi magyar művészettörténet történetéhez."31 A kiállítás anyagát 2002-ben a Hungarológiai Világkonferencián is bemutatták Helsinkiben, úgyanúgy, mint 2001 és 2003 között Magyarország különböző múzeumaiban. Ezek a törekvések erősítik azt a tudatot, hogy a magyar könyvkultúra és a magyar képzőművészet részét képezi a határon túl élő magyar közösségek könyves szakmája, könyvtermése és könyvkultúrája. A felkutatott anyagot a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága 2003-ban tanulmánykötet formájában egy jól összeállított bibliográfiai jegyzékkel együtt ki is adta. 1.5.3. Összegezés a szlovéniai magyar könyvdíszítésről, vizuális kultúráról A szlovéniai magyar könyvkultúrában a könyvek illusztrálása, díszítése még nem érte el kibontakozásának csúcspontját, de akadnak meglepően szépen illusztrált könyvek is. A közel száz magyar könyvnek csak egyharmada tartalmaz illusztrációt. Ez az arány az erdélyi, a kárpátaljai. a szlovákiai és a vajdasági könyvkultúrára is érvényes. A többi határon túli magyar régióban sem nagyobb a díszített könyvek aránya, csak mivel sokkal több magyar könyvet adnak ki, nagyobbak az abszolút számok. Úgy gondolom, hogy a nyomdászait technika rohamos fejlődésével és a szakképzett grafikusok visszatérésével a Muravidékre új lehetőségek nyílnak a könyvillusztrálás, könyvdíszítés és grafikai tervezés terén is. A 90- es évek elejétől lehetőség nyílt a továbbtanulásra a magyarországi képzőművészeti középiskolákban, és azt követően a fiatalok Budapesten a Képzőművészeti Főiskola grafikus és képzőművész szakán folytathatták tanulmányaikat. Ezek a tények egy kicsit a jövőbe is mutatnak, hiszen a visszatérő fiatal muravidéki grafikusok, képzőművészek, köztük Orbán Péter, Rozsmán Szilvia és Tomka Csilla valószínűleg meg akarják mutatni tehetségüket, és alkotni szeretnének. A cselekvési lehetőség megteremtésében reméljük, hogy segítőkészek lesznek a magyar könyvkultúra szakemberei: a szerkesztők, a kiadók, a képzőművészek, a nyomdászok és a könyvkereskedők. Egy esztétikailag szépen megformált könyv létrehozásában számos szakembernek kell együttműködnie, s ennek a tudatában érdemes könyvet illusztrálni is. A háborút 31 P. Szabó Ernő: Vizuális anyanyelv határok nélkül. Magyar könyvgrafikai kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Magyar Nemzet. 2001. április 21., 15. p. 80
