Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 5. A szlovéniai magyar könyvek tipográfiája
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA 1.5. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA Fontos feladat elemezni a szlovéniai magyar könyvtermés létrehozásához igénybe vett eszközök és módszerek együttes hatását, vagyis a tipográfiát A kiadott könyvek betüformáit, grafikus elemeinek a kiválasztását és elrendezését, azaz: a betűtípust, betűméretet, a szedést, a betűk és az illusztrációk közötti harmónia megteremtésének arányát. A könyvművészet számos tényezőjét (az írásjeleket, más speciális szimbólumok alakját, a betűk és szavak távolságát, a sorok hosszát, a sorközök, a margók nagyságát, az illusztrációk méretét és elhelyezését, a színek alkalmazását, a címek, az alcímek kiválasztását és térbeli elrendezését) figyelembe véve állapíthatjuk meg az említett könyvtermés külalakjának jellegezetességelt. I. 5.1. A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkig "Te vagy a felelős, olvasó, azért hogy milyen könyvet tesznek eléd, mert te vagy. és a te igényed szabják meg azt, hogy a könyv milyen irányban fejlődik"- így nyilatkozott Goethe, a német könyvművészet nagy mestere egy híressé vált röpiratában. És mennyire igaza van, hiszen minden emberi munkatermék sorsát nagy vonalaiban az iránta jelentkező igények szabják meg. 1.5.1.2. A 60-as évek, a kezdetek - fekete-fehér tónusban A 60-as években többnyire feketefehér nyomtatásban jelentek meg az illusztrált magyar könyvek. Ezeket Gábor Zoltán festőművész, grafikus tusrajzai és Gálics István festőművész, grafikus grafikái díszítették. Ebben az időszakban nemigen lehetett beszélni igényes muravidéki magyar könyvkultúráról, művészi kivitelezésű könyvről, hiszen ezeknek az elvárásoknak nem tudott eleget tenni az akkori magyar közösség, de megfelelő anyagi feltételeket sem tudott teremteni az évente egy vagy két könyv megjelenéséhez. Az igényes könyvkiadási kultúra csak később, a 90-es években teremtődött meg. A muravidéki magyarságnak a 60-as években újra szembe kellett néznie az újrakezdéssel és a talponmaradással. A megkésett kezdet nem volt könnyű, annak ellenére, hogy 1573-ban Hoffhalter Rudolf vándornyomdász Kultsár György református prédikátor prédikációit, három magyar nyelvű könyvét éppen Alsólendván nyomtatta ki. A könyvnyomtatás hagyományai 69
