Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 4. A szlovéniai magyar könyvek kiadói
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK KIADÓI Minőségi változásnak számított az is, hogy a jelentősebb művek megjelentetésekor író-olvasó találkozókat szerveztek, ahol a könyvek szerzői és a közönség közvetlen viszonyba kerülhettek. A kiadott könyveket már könyvterjesztők terjesztették, és megteremtették azt a kapcsolatot, amely a könyvkereskedések és környezetük, az olvasói réteg közt fontosnak számított. Ezen törekvésekkel összhangban a könyvteij esztők 1978-ban megalapították a könyvkereskedések tanácsát, és kitűzték annak széleskörű feladatait. A könyvkereskedések munkatársai a tanács tagjaival és a Pomurska založba többi dolgozójával karöltve gondoskodtak a könyvek népszerűsítéséről, közreműködtek a könyvkereskedés kulturális szerepének elmélyítésében, valamint annak munkáját és szerepét összekötötték a Muravidéken működő többi kulturális és művelődési intézetekkel. A hetvenes évek végére a Pomurska založba országos szinten bizonyított. Jelentős kiadóvá nőtt, többféle részlege jött létre: az irodalmi szerkesztőség, a műszaki szerkesztőség és az értékesítési részleg, valamint a nyomdai részleg. A kéziratelőkészítéstől a kiadandó alkotás műszaki szerkesztésén, a tipográfiai előkészítésen keresztül a nyomdai munkálatokig és a könyvkereskedelem értékesítési, marketingtevékenységéig a Pomurska založba önállóan végezte a könyvkiadáshoz tartozó munkálatokat. 1.4.1.1. A Pomurska založba könyvkiadó fejlődési irányzatai A Pomurska založba könyvkiadó létrejöttétől fogva nem működhetett volna sokáig kizárólag saját szűkebb területére korlátozva. Ezek után úgy is mondhatjuk, hogy a Pomurska založba megnyitotta a szlovén és a jugoszláv, később a magyaroszági kultúrterület felé irányuló kapukat, ugyanakkor minden szlovén szerzőnek és a kétnyelvű területen élő magyar alkotóknak megmutatta a kiadó felé vezető utat. Nyilvánvaló azonban, hogy nem csupán az irodalmi igény tette szükségessé a könyvkiadást. Már a Pomurska založba munkatársai felismerték azt a tényt, hogy meg kell menteni a feledéstől a kultúrtörténeti, szociális, gazdasági és nemzetiségpolitikai hagyatékot. A kiadó első gyűjteményes sorozata a DOMAČA KNJIŽEVNOST (Hazai irodalom) című vállalkozás volt, melynek keretein belül a muravidéki szezőktől adtak ki műveket, de magas irodalmi értékű alkotásaik miatt más szerzők is bekerülthettek a kiadásba. A PANONIKA sorozatban a szépirodalom mellett olyan kiadványok is megjelentek, mint a Pannon gyűjtemény, Muravidék etnográfiája, a Murántúl és Prlekija történelmi értékei, szociális, irodalmi és művészettörténeti monográfiák a murántúli szerzőktől, a Muravidék műemlékeiről stb. 60
