Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS hiánypótló, hiszen ezekkel a fontos kérdésekkel ennyire behatóan a mi esetünkben még senki sem foglalkozott. A tanulmánykötetből számos következtetés vonható le. A magyar nyelv torzulásai a különböző táblázatok segítségével szépen követhetők. Megmaradási stratégiánk jövőbeni alakításában Varga József tanulmánykötete bizonyára fontos műnek számít majd (Göncz L, 1999). Dr. Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (MNMI, 1999) 1.2.6. A 2000-es évek könyvkiadása A 2000-es évek elején (2000-2004) létrejövő muravidéki magyar könyvkultúrára és könyvkiadásra jellemző a műfaji változatosság és új irodalmi, könyvkiadási és könyvterjesztési kapcsolatok teremtése. Az elindult írók, költők, tudósok pályája kezd kibontakozni (Bence Utrosa Gabriella, Göncz László, Zágorec-Csuka Judit), illetve olyan irányba haladnak már, ahova elindultak. Az irodalmi és a szellemi élet kedvezően alakul, annak ellenére, hogy még mindig hiányoznak a nemzetiségi irodalomból a szociográfia és esszé-kötetek, de már kialakult mint műfaj a regény. Fontos tényező az is, hogy megjelent a történelmi regény [Varga József A lendvai vár kapitánya (2001); Göncz László Olvadó jégcsapok (2003)]. Magyarországi kiadók is érdeklődnek a muravidéki magyar könyvek iránt (a pécsi Pro Pannónia Kiadó, a budapesti Bíró Family Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület mint kiadó, a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör mint kiadó). A muravidéki magyar könyveket magyarországi könyvvásárokon (budapesti, győri, zalaegerszegi) is árusítják és terjesztik. A magyarországi egyetemeken sikeresen megvédett doktori értekezéseket, amelyek tudományos teljesítményeknek számítanak, a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával és hazai forrásokból kiadják szakkönyv formában is (Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941; Kovács Attila Földreform és kolonizáció a Leadva vidéken a két világháború között). A magyar könyvek kiadásában is megjelentek a szponzorok, amelyek egy évtizeddel ezelőtt az állami könyvkiadásban még nem voltak jelen Szlovéniában. Megindult az a folyamat is, hogy muravidéki magyar szerző műveit fordítják és adják ki szlovén nyelven (Zágorec-Csuka Judit verseit: a V ognjenem kresu [2001], és DR VARGA JÖZSEF Nyelvhasználat, névdivat 43
