Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS Intézetével, a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és a lendvai Studio Artis magánkiadóval is. 1.2.5.1. A szépirodalmi és irodalomtörténeti művek A 90-es években a szlovéniai magyar könyvkiadás műfajilag is bővült: a szépirodalom mellett megerősödött a helytörténet, egyháztörténet {Varga Sándor), az irodalomelmélet (Bence Lajos), a néprajzkutatás (Kerecsényi Edit, Halász Albert, Szabó Mária), a memoár-irodalom {Vida István, Göntér János). Több esetben doktori disszertációk kiadására is sor került {Bence Legos, Halász Albert), s képzőművészeti és esszéköteteket (Zágorec-Csuka Judit), asztrálmítoszi filmelemzéseket (Hagymás István), hazai népmesegyűjteményt {Szúnyogh Sándor), antológiákat, nyelvészeti tanulmányköteteket, hagyományőrző irodalmat, történeti műveket és tanulmányköteteket is kiadtak. A líra egyeduralma megszűnőben volt. A lényegesebb elmozdulás, előrelépés műfajilag a gyermek- (Bence Utrosa Gabriella meséi) és ifjúsági irodalom {Varga József meséi és elbeszélései) felé történt. De továbbra is hiányoztak a nagyepikai és a drámai műfajok. Formailag is emelkedő tendenciát mutatott a könyvművészet. Meszelics László, a Népújság tervezőgrafikusa jó szakmai felkészültséggel és művészi látásmóddal, egyéni tervezési stílussal tervezte már a magyar kiadványokat. A könyvek száma a 90-es években megsokszorozódott. A szépirodalom területén 15 mű jelent meg a 90-es években, többnyire verseskötetek, elbeszéléskötetek és meséskönyvek. Regény még nem született, az írók még nem birkóztak meg ezzel a műfajjal. De elsőkötetes szerzők is feltűntek, főleg költők: Halász Albert, Göncz László, Cimmermann Topiák János és Zágorec-Csuka Judit. Varga József volt ebben az időszakban a legtöbbet publikáló szerző. Négy szépirodalmi művel jelentkezett: Sorvadó népem {1990) című elbeszéléskötetével, Konokhit (1992) és Hangbona (1995) című versesköteteivel, valamint Az ellopott tündér című (1998) meséskönyvével, amelyet Alenka Boának illusztrált. Szúnyogh Sándornak egy szépirodalmi műve jelent meg 1990-ben, Halicanumi rapszódia címmel, s az 1963- 1989 között kiadott költeményeit tartalmazza. A kötet verseit három Szúnyogh Sándor: Halicanumi rapszódia (Forum Könyvkiadó, 1991) Szúnyogh Sándor HALICANUMI RAPSZÓDIA 37
