Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
IV. Zárógondolatok
ZÁRÓGONDOLATOK IV. ZÁRÓGONDOLATOK Könyvemben megkíséreltem felvázolni a muravidéki magyar közösség 1945-től napjainkig tartó magyar nyelvű könyvkiadását, sajtó- és könyvtártörténetét. Kutatásom a témakörről az eddig megjelent magyar nyelvű könyvekre, tanulmányokra, összegezésekre, valamint a muravidéki könyvtárak forrásanyagára terjedt ki. Munkám során arra törekedtem, hogy az általános történeti irányvonalakat bemutató szintézis összhangban legyen az analitikus, területekénti ismertetésekkel. Valamennyi általam fontosnak tartott terület további kutatásokat igényelne, hiszen mindhárom területnek, vagyis a magyar könyvkiadásnak, sajtónak és nemzetiségi könyvtárügynek Szlovéniában van fejlődési tendenciája és történeti kontinuitása. A muravidéki magyarság könyvkultúrájának, sajtótörténetének és könyvtártörténetének elemzésekor főleg azokra a szempontokra helyeztem a hangsúlyt, amelyek a magyar közösség művelődési életére, léthelyzetére, lelkivilágára hatottak ki, és formálták az említett közösséget. Az 1945-ös politikai önszerveződés és átszerveződés után a szlovéniai magyarság történetében még eltelt egy hosszabb időszak, amíg kibontakozhatott a magyarok érdekvédelme. A megtizedelés, kitelepítés után lassan az 50-es években kezdtek mutatkozni az oldódás jelei, amikor 1954-ben Muravidéken megalakult a Magyar Közművelődési Bizottság Vlaj Lajos költő, baloldali kisebbségi politikus elnökletével. Ez volt az itteni kisebbségi magyarság első szervezete, mely a központi hatalmak ösztönzésére jött létre. A kínálkozó lehetőségeket és a felcsillanó reményeket azonban hamarosan meghiúsították a központosítási törekvések. A közigazgatás átszervezésével a magyar többséget felölelő lendvai járás a muraszombatihoz került, itt pedig a magyarság érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyták. Az önszerveződés formái közt a 60- as és a 70-es években a szlovéniai magyarság magyar irodalmat és magyar könyvkiadást tudott teremteni. 1975-ben fél évszázados erőfeszítés után megalakult a Magyar Nemzetiségi Oktatási és Művelődési Érdekközösség, s ezzel a szlovéniai magyarság történetének egy új fejezete kezdődött el, amelynek a keretein belül a könyvkiadás is teret kapott. A 60-as évek progresszív politikai kezdete a 70-es, a 80-as években bontakozott ki, de csak a 90-es években nőtt meg az a kulturális igény, amelyhez egy megfelelő intézményrendszer épült ki. 1994-ben megalakult a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amely a magyar szépirodalmi, tudományos és 390
