Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 2. A nemzetiségi könyvtárak: kétnyelvű könyvtárak, könyvtárak nemzetiségi programmal
A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRAK: KÉTNYELVŰ KÖNYVTÁRAK, KÖNYVTÁRAK NEMZETISÉGI PROGRAMMAL szerepet tölt be: figyelemmel kiséri és begyűjti a muravidéki szlovén és magyar, valamint a magyarországi Rábavidéken élő szlovén nemzetiség kiadványait. Ezzel egy időben egy külön módszertani munkacsoport elkészitette a feldolgozási szabványokat, a jeligekatalógust, ami jó alapot teremt a könyvtári tájékoztató rendszeren belül a visszakeresésre. Javaslat született arra is, hogy a Ljubljanában és a vidéken levő helytörténeti anyagot is az OPAC rendszeren belül dolgozzák fel a maribori IZUM számítógépes adatbázis koordinációjával, és így a meglevő telekommunikációs hálózaton keresztül gyors tájékoztatási lehetőség nyílik itthon és külföldön is. III. 2.4. A muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár magyar könyvállománya A muraszombati Terüleü és Tanulmányi Könyvtárnak a lendvai könyvtár mellett Szlovéniában a leggazdagabb a magyar könyvállománya, s ebben könyvritkaságok is találhatók. Jelenleg (2004-es adatok szerint) 28.000 magyar könyv van a könyvtár állományában, s ennek fele szépirodalom. Továbbá akad néhány kézirat, sok lexikon, illetve enciklopédia, különböző szótárak és egyéb értékes irodalom. Ilyen például a Házi és úti Kalendárium (Bratislava 1754), aztán a Szentírás és az ékírásos emlékek (Szombathely, 1885), Ivanocy Ferenc (1857-1913) disszertációja, dr. Asbóth Oszkár ismert szlavista (1852-1920) levelei, vidékünk első igazi tudósának, dr. Pável Ágostonnak, aki életének túlnyomó részében Magyarországon alkotott, a kéziratai, a Pallas nagy lexikona (Budapest, 1893), Magyar jogi lexikon (Budapest, 1898), Mezőgazdasági lexikon (Budapest, 1906), Révai nagy lexikon (Budapest, 1911) és még sorolhatnánk tovább.93 Az utolsó tíz esztendőben sikerült a könyvtárnak számos magyar történeü művet beszerznie. 1965-től kapcsolatot teremtett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárral, így még tervszerűbben és szisztematikusabban gyűjtik, szerzik be és dolgozzák fel a magyar könyveket. A könyvtár úgynevezett hungarika anyaga évente 1000-1200 új könyvvel bővül. A magyar könyvek vásárlással, könyvcserével, köteles példánnyal és ajándékozással jutnak a könyvtár birtokába. A magyar olvasók a nemzetiségi területről járnak a könyvtárba. Niki Brumen94 már a 80-as években 93 Jože Vugrinec: A muraszombati könyvtár ma és holnap, amely gazdag magyar nyelvű könyvekben is. Naptár 1992. Murska Sobota, Magyar Irócsoport, 1991., 145-149. p. 321
