Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 1. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában
BEVEZETŐ GONDOLATOK A legtöbb digitális szöveg a szlovén tudományos folyóiratokból származik, és a COBISS/OPAC online katalógus elegendő digitális információt nyújt a kutatni, keresni, böngészni vágyó olvasóknak és potenciális érdeklődőknek. III. 1,7. Az információval erősödik az öntudat Szlovéniában 2001-ben létrehozták az Információs Társadalom Minisztériumát (www.gov.si/mid), amely az ország legfiatalabb minisztériuma, és a telekommunikációs feladatokat és az információs technológia társadalmi alkalmazását irányítja, segíti. Az utóbbi dr. Györkös József 87 államtitkár (2002) vezetésével folyik, aki a Népújságban megjelent interjújában elmondta, hogy Szlovénia az informatika alkalmazásában élen járó ország, legalább is Európa középkeleti részében. De az európai átlagtól így is el van maradva, körülbelül annak 80 százalékánál tart. Ez viszont nem azt jelenti, hogy különböző szempontokból a helyzet Szlovéniában nem jobb, mint például Portugáliában vagy Görögországban. A szlovén háztartások 35 százaléka használja az internetet. A számítások szerint ez két év alatt 50 százalékra nő, ennyi most az európai átlag. Az internet az egyik legkézzelfoghatóbb eszköze az információs technológiának. Bizonyos tevékenységeket, kutatómunkát már nem lehet színvonalasan végezni nélküle. Az internet interaktív is lehet, és ez a mód adja a kommunikációs funkciót. A magyar nemzetiség az információk egyre nyilvánosabbá válásával is mind hatékonyabban őrizheti meg kultúráját, identitását még akkor is, ha szembe kell nézniük a globalizáció negatív oldalával. A COBISS integrált könyvtári rendszert is az interneten lehet elérni. Szlovéniában az életminőség csak akkor javulhat, ha az információs társadalom polgárává válunk. Ehhez pedig sokat kell befektetni az oktatásba és a könyvtárügybe is. Az úgynevezett digitális választóvonal még nagyobb különbségeket okozhat a társadalomban, hiszen az információs infrastuktúra Szlovéniában sem érhető el mindenkinek. Az információs technológiát a társadalom fejlesztésével kell összekötni, és mindig ebből a szempontból kell nézni a további lépéseket. Multidiszciplináris munkára van szükség, ha azt akarjuk, hogy az információs technológiának hatása legyen az életminőségre. Ez a nemzetiségi könyvtárakra és a könyvtárosok életszemléletére is vonatkozik. 87 Kiráy M. Jutka: Az információval erősödik az öntudat. Népújság, 2002. január 24. 314
