Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 1. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában
BEVEZETŐ GONDOLATOK az egyik a budapesti ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén, a másik a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtár szakán. A harmadik magyar könyvtáros az Újvidéki Egyetemen diplomázott. Az említett magyar könyvtárosok közül ketten jelenleg Budapesten az ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén PhD-doktori képzésre is járnak mint nemzetközi ösztöndíjasok. III. 1.5. Multikulturalitás a szlovén könyvtári rendszerben a fejlődő demokrácia keretein belül A kisebbségek vagy nemzetiségek esetében fontos tényező a kulturális transzformáció és a különböző kultúrák iránti nyitottság. A szlovéniai magyarokat, akik Szlovénia összlakosságának 0,43 százalékát teszik ki, a muraszombati és a lendvai könyvtár látja el magyar dokumentumokkal és audiovizuális anyagokkal. A muraszombati könyvtár már nem nemzetiségi területen működik, de rendelkezik magyar anyaggal, a lendvai könyvtárnak viszont kétnyelvű státusza van. A szlovén és a magyar könyvek a könyvtárban azonos polcokon vannak elhelyezve. Mindkét könyvtár gyűjti a magyar helytörténeti anyagot is. A nemzetiségi könyvtárügy a pozitív diszkrimináció elvére épül (a kulturális másság figyelembe vétele, kisebb normatívák, standardok stb.). A magyar könyvtárügyet Szlovéniában nem izolálva kell kezelni, hanem más nemzetiségi intézmények tevékenységeivel összehangolva, amelyek hasonló céllal működnek, és hasonló nemzetiségi problémákkal küszködnek. Hiányosságnak számít, hogy a nemzetiségi könyvtárakban nem lehet felmérni, hány nemzetiségi olvasó van, mivel nemzetiségi könyvtárak nem gyűjthetnek adatot a könyvtárlátogatók nemzeti hovatartozásáról. Vannak olyan vélemények is, hogy ez nem is baj, mert megeshetik, hogy az optimálisnál kisebb létszám volna kimutatható. A magyar könyvtárosok egyetértenek abban, hogy a nemzetiségi könyvtárakat népszerűbbé kell tenni. Lehet, hogy megfelelőbb motivációval kellene hozzáfogni a célok megvalósításához. A nemzetiségi könyvtárak tevékenységét, nemzetiségi programját össze kell hangolni a valós kihívásokkal, és az adott nemzetiség problémáival is szembe kell nézniük a könyvtárosoknak. Talán a jövőben meg kellene alapítani a szlovéniai magyar könyvtárosok egyesületét is, amelynek keretében egységesen tevékenykedhetnének a magyar könyvtárosok, kifejthetnék nézeteiket, pályázhatnának, kapcsolatokat teremthetnének a szlovéniai és a magyarországi könyvtárosegyesületekkel is.
