Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 5. A Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól)
A MURATÁJ IRODALMI, MŰVELŐDÉSI, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (1988-TÓL) tervezték, hogy a Muratájban csak hazai alkotók műveit közlik, vagy kizárólag a muravidéki magyarság életével kapcsolatos írásokat jelentetnek meg. Ezt a szemléletet később feladták, de lényegében főleg ez az elv érvényesül. Előnyben részesülnek a hazai alkotók megfelelő szintű munkái és a Murán innen élő magyarságot érintő írások. A Muratáj jelentősebb rovatai: szépirodalom (lírai és epika), kultúra, oktatás, néprajz, helytörténet, recenziók, képzőművészet stb. A szerkesztőség megjelenteti a szomszédos országokban élő kisebbségi magyarok irodalmából való írásokat is a tájékoztatás, az egymáshoz való közeledés és jobb megértés végett. „Végül is fontos missziót teljesítünk ezzel, hiszen az anyaországon kívül tömbben vagy szórványban élő kisebbségi magyarok egymás sorsáról alig vagy csak nagyon keveset tudnak” - írta dr. Varga József fő- és felelős szerkesztő Tízéves a Muratáj című írásában. 1992-ben a cseszlovákiai magyarok helyzetéről és irodalmáról jelent meg Sidó Zoltán írása, aki 12 felvidéki alkotó terméséből válogatott. 1993-ban a vajdasági magyar irodalmat Ladányi István mutatta be, és 16 irodalmár műveiből nyújtott ízelítőt. Kántor Lajos Kis-Weimar címmel foglalta össze röviden az erdélyi magyar irodalmat 12 költő és író bemutatásával. Majd 1997-ben Balia D. Károly a kárpátaljai magyar irodalomról szóló írása látott napvilágot, 6 alkotó műveivel illusztrálva. A tíz év alatt 20 számban 133 irodalmár, tudományos kutató, szociológus, nyelvész stb. írása jelent meg. Az írások száma 694. A 133 szerző közül 42 hazai, a Murán innen, illetőleg Szlovéniában élő alkotó, 91 pedig külföldi: vajdasági, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és magyarországi.82 Tíz éven át folyamatosan megjelentetni egy folyóiratot, azt tartalmában, értékrendjében fejleszteni, témájában gazdagítani és esztétikailag magasabb szintre emelni: nem minden írói csoportnak sikerült, adatott meg. Különösen akkor nem, ha annak létrehozó közössége egy kisebbségi etnikai csoport, anyanemzettől sokáig elszigetelten élő, létszámában egyre csökkenő, nemzeti tudatában szorongó-félő vagy megfélelmítetten közömbös-sorvadó, kis létszámú magyarság (Varga 1998). Tíz év elteltével a Muratáj belekerült a magyar irodalom és az általános művelődés vérkeringésébe. II. 5.4. A MURATÁJ a 2000-es években A Muratáj szerkesztési koncepciójában a 2000-es évek elején nem történt változás: belső felépítése, rovatai megmaradtak a 82 Dr. Varga József: Tízéves a Muratáj. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1999., 8. p. 284
