Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS intézményesültsége szerint kulturális jellegű közösség, amely egyre inkább szórványként működik. Határon túli megkonstruáltságát tekintve van politikai érdekvédelme (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), önkormányzati pozíciói (Lendva Községi Magyar Önkormányzat, Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), civil szférája, szakértőitudástermelő intézményei (Szlovéniai Magyar írók Társasága, Muravidéki Magyar Tudományos Társaság) és egyháza. A szlovéniai magyarság sajátosságait és készségeit tekintve a határon túli magyar közösségekhez viszonyítva (a burgenlandi magyarok kivételével) a leggazdagabb közösségnek tekinthető a nemzeti jövedelem tekintetében. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem Szlovéniában kb. 10.000 EUR. Foglalkozási szerkezetét tekintve a szlovéniai magyarságnak 32,1 %-a mezőgazdaságban dolgozik (1990-es adatok), végzettségét tekintve 10,8% 24 évnél idősebb és van felsőfokú végzettsége (Magyarországon 10,1 %). A magyar többségű (50%) településeken élő kisebbségi magyarok arányát tekinve (1990-es adatok) a muravidéki magyarok 71,9%a él a magyar többségű településeken, 23,9 %-uk pedig városban. Területi elhelyezkedése szerint (1980- 1990) azokhoz a nyelvszigetekhez, szórványokhoz tartozik, amelyek 32,9 %-ban teszik ki a határon túli magyarok részarányát. Ennek a magyar közösségnek az elöregedési indexe nagyon magas (99,9), mivel ennyi a 100 gyerekkorúra jutó öregkorúak aránya.8 1.2.1.2. Drámai kérdés drámai helyzetben. - Kik vállalnak felelősséget a magyar nemzetért a Kárpátmedencében? A kisebbségi létben levő magyarok túlélési stratégiájának különböző szintjei léteznek. Ezek közül az első szint a család, majd erre épül az iskolarendszer, azt követi az egyház és a kultúra. Fontossági sorrendben az ötödik szinten helyezkedik el a sajtó és a könyvkiadás. Majd ezt követik a gazdasági lehetőségek és a politikai felelősség megszilárdításának a tényezői. Ezen értékviszonyoknak kell meghatározóaknak lenniük, amikor a muravidéki magyarság dönt saját jövőjét illetően. Amikor felteszik a kérdést: van-e értelme annak, hogy magyarnak vallják magukat, vagy feladják-e még azt is, amivel rendelkeznek. Az európai integráció a muravidéki magyarság számára is lehetőség. Az összmagyarság integrációjának a terepe is az Európai Unió, melynek Szlovénia is tagja lett. Hogy ezen belül 8 Bárdi Nándor: A határon túli magyar társadalmak és magyarságpolitikák átalakulása a kilencvenes években. A muravidéki magyarság a népszámlálási adatok tükrében. Konferencianyag-előadás. Lendva, 2003. május 30. 25
