Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 5. A Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól)
A MURATÁJ IRODALMI, MŰVELŐDÉSI, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (l988-TÓL) II. 5. A MURATÁJ című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól) II. 5.1. Bevezető A 80-as években sok terv és kezdeményezés született a muravldéki magyar irodalmárok publikálási lehetőségeinek bővítésére. Felmerült az az igény, hogy egy önálló irodalmi folyóiratot hozzanak létre. Az első lépést efelé 1985-ben sikerült megtenni. Akkor, amikor a Népújság mellékleteként megjelent a Muratáj című irodalmi melléklet, amelyet Szúnyogh Sándor újságíró szerkesztett. Bevezetőjében a következőket írta 1985. december 27-én: „Legyen a Muratáj vidékünk művelődési tükre, irodalmi munkásságunk szócsöve és alkotótevékenységünk szigorú porondja, ahol kritikai csatákban izzik a toll és érik az agy. ” 1986. március 28-án a megjelent második mellékletben dr. Varga József így írt a Muratáj létrehozásáról: „Nagyon örülnék, ha éppen a Muratáj lenne az az „alkotóműhely ”, amelynek különböző tárgykörű tudományos, értekező, bíráló, művészeti stb. írásai- a fiatalok és idősebbek tollából - derűlátásra bírnák a Muravidéken élő magyar nemzetiség teljes érvényűjogainak szorgalmazóit és megvalósítóit, s az alkotás ténye oszlatná el a beolvadás valóságát, s az meggyőzően igazolná, hogy a muravidéki magyarság a különjogok gyakorlásával képes a saját anyanyelvén szakmai-tudományos és irodalmi-művészeti alkotások létrehozására, a korszerű nyelvi követelményeknek megfelelően, amelyek még hosszú évszázadokig is szavatolják e kis létszámú nemzetiségi csoport nyelvi, gazdasági és kulturális létét: megmaradását. ” A Népújság negyedik számú mellékletében, amely 1987. július 19-én jelent meg, Bence Lajos építő jellegű kritikájával a következőket jegyzi meg: „Irodalmunk csak így, a kritikával kiteljesedve léphet túl- érzésem szerint - a megfeneklett helyzeten, az olvasókkal való termékeny kommunikációja által. ” A három irodalmár gondolatmenete, a szlovéniai magyar irodalom lényegét jellemző és fejlesztő esztétikumigénye kifejezi azt az elvárást és óhajt, amely szükséges volt a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalom-272
