Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 4. A Lendvai füzetek - Lendavski Zvezki (1973-) című időszakos kiadvány
A LENDVAI FÜZETEK - LENDAVSKI ZVEZKI (1973-) IDŐSZAKOS kiadvány születésű Zala Györgyről, a 20. század elejének egyik legjelesebb magyar, illetve közép-európai képzőművészéről, neobarokk szobrászművészről és művészetéről. Nemcsak a magyar közvélemény, hanem Lendva is sokáig megfeledkezett híres szülöttjéről, talán ezért van különös jelentősége ennek az összefoglaló jellegű kiadványnak, amely számos fotót tartalmaz Zala Györgyről és műveiről a Magyar Nemzeti Galéria és más gyűjtemények jóvoltából. A kétnyelvű (magyar-szlovén) kiadvány német és angol nyelvű rezümét is tartalmaz. Kiadásáért a szerkesztőbizottság felelt, amelynek tagjai Kulčar Silvija, Unger Mira, dr. Bence Lajos, Göncz László voltak. Szerkesztette: Š. Kepe Lili. A tanulmányt szlovén nyelvre dr. Bernjak Elizabeta, német nyelvre dr. Benyó Mariann és angol nyelvre Graham Gabriella fordította. Szakmailag lektorálta Szatmári Gizella és dr. Németh József. A Lendvai Füzetek e száma valójában az egyik legszebben formatervezett és szakmailag legjobban megírt kiadvány, hiszen gazdag az illusztrációs anyaga, és a tanulmányíró Borbás György zalaegerszegi tanár is több évnyi időt szentelt a megírására. A nagy művészt nemcsak szakemberek értékelték, hanem a muravidéki magyar költők is megénekelték. E kiadványban Bence Lajos és Szúnyogh Sándor az alkalomhoz méltó versekkel emlékeznek meg Zala Györgyről. A művész valójában e kiadvánnyal tért vissza közénk Muravidékre, és ezáltal a szélesebb földrajzi térség is ismételten felfigyelhet kimagasló emberi és művészi nagyságára. A Lendvai Füzetek 16. száma, melyet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet adott ki, 1998- ban jelent meg Miért? Zakaj? címmel. A tematikus szám az 1941 -1945 között, vagyis a második világháború alatt meghurcoltatott több száz magyar és szlovén ember ügyének feltárását, történetét tartalmazza, akiket Sárvárra, illetve Hrastovecre internáltak. E szám nem tekinthető hagyományos történelmi kiadványnak, mert valójában nem is annak készült. Az ötletadó és a szereplők véleményét összegyűjtő Štefan Huzjan e kiadvánnyal azt a célt kívánta szolgálni, hogy az ártatlanul megalázott és meghurcolt szlovén és magyar nemzetiségű polgárok - így már együtt - ugyanazon könyv hasábjairól kiáltsanak az emberiség igazságtalanságai, a sanyargatás, valamint a nemzeti, faji és nyelvi megkülönböztetések ellen. Együtt figyelmeztessenek, a MIÉRT? kérdés feltevésével, hogy ilyen jellegű, kollektív „bűnösség nyilvánításra” ezen a földön senkinek nincsen joga. A kötetben olvasható vallomások olyan eseményekről adnak tanúbizonyságot, amilyenre soha többé nem szabad hogy sor kerüljön, sem a Mura mentén, sem másutt, ahol fejlett társadalmak, a demokratikus értékrendet valló homogén vagy multikulturális közösségek élnek. Az ebben a számban megjelent történeti anyag szövegválogatásában 268
