Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 7. A tudomány szolgálatában
A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN - TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MŰVEK A hasonmás kiadvány gazdag történeti anyagot közöl Lendva történetéből. A műben dr. Pataky Kálmán Visszapillantás a magyar nemzet és Alsó-Lendva történetére címmel írt tanulmányt, dr. Rudolfer Antal kerületi rabbi Alsó-Lendva izraelita hitközségének és a Kebelében fennálló temetkezési egyletnek (Chevra- Kadisa) történetét foglalta össze, Murkovics János Az alsó-lendvaí római katholikus népiskola történetéről írt, Weisz Arnold tanító pedig Az alsólendvai izraelita népiskola történetéről. Kiss Dénes, a polgári iskola igazgatója Az alsó-lendvai magyar királyi állami polgári fiú-iskola történetét örökítette meg, míg Pollák Emil Az alsó-lendvai takarékpénztár történetét írta meg. Dr. Király Mór járásorvos Alsó-Lendva nagyközség közegészségügyi viszonyait vette számba, dr. Józsa Fábián körorvos Alsó-Lendva közegészségügyéhez című tanulmányával csatlakozott hozzá. A kötet utolsó írása dr. Király Móré: A közigazgatásról. A mű Alsó-Lendva lakosságának jegyzékével zárul. Göncz László 1996-ban jelentette meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kiadásában Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig című történed művét. Öt fejezetben tárgyalja Lendva történetét a kőkorszaktól kezdve egészen a trianoni békeszerződésig. Bevezetőjében a következőket írta: „E tanulmány semmiképpen sem számít teljes történelmi feldolgozásnak, sem valamennyi - már ismert és még vitatott - kérdést egységes szakmai szempontok alapján felkaroló műnek. Ennek csak részben lennének meg tárgyi és tartalmi feltételei. Elsősorban arra vállalkoztam, hogy a már megírt ismertetők, tanulmányok és kéziratok, valamint a rendelkezésemre álló levéltári és egyéb gyűjteményekben megtalálható forrásanyag alapján, »Mai szemmel« összegezzem a város történelmének fontosabb jellemzőit, meghatározó vonásait.” 1996-ban jelent meg az MNMI és a Hazánk Kiadó gondozásában a Lendva című történeti és művelődéstörténeti kiadvány, amelynek szerzői Göncz László és Halász Albert voltak. Göncz László a bevezető és a történeti részt, Halász Albert pedig a művelődéstörténeti részt írta. A kiadványt német (Benyó Mariann) és szlovén nyelvre (Zver Ilona) is lefordították. Megtalálhatók benne Lendva közigazgatási, kulturális és tájékoztatási intézményei, valamint idegenforgalmi létesítményei is. 1998-ban jelent meg az Őrségi végeken = Na robu Őrséga című történeti mű, Göncz László és dr. Nagy Zoltán munkája. Történeti áttekintést ad az Őrségről, amely eredetileg az egykori Vas vármegye déli-délnyugati térségében terült el, manapság azonban (1920 után) e tájegység legnyugatibb települései Szlovéniához tartoznak (a gorickói rész). A mű Domonkosfa, Domaföldc, Hodos, Kapornak települések múltjával és jelenével foglalkozik. 208
