Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 7. A tudomány szolgálatában
A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN - TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MŰVEK szlovéniai kutatóműhelyekkel, amelyek lehetnek nemzetiségi intézmények, a társaságokhoz tartozó vagy a muravidéki magyarság számára fontos kutatásokat végző szakemberek. Állandó kapcsolattartás a muravidéki magyarság önkormányzati és társadalmi szervezeteivel és széleskörű együttműködés a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szaktestületeivel, regionális egységeivel. A Muravidéki Magyar Tudományos Társaságnak a következő testületéi vannak: a közgyűlés mint legfelső szerv, amelynek mindenki tagja, aki a társasághoz tatozik. Az elnökség hét tagú: dr. Halász Albert (néprajz, elektronikus média), dr. Bence Lajos (irodalomtörténet, nyomtatott sajtó, Maribori Egyetem Magyar Tanszék), dr.Györkös József (informatika), mag. Mursics József (természettudomány), dr. Göncz László (történelem, kisebbségkutatás), dr. Kepe Lajos (orvos), dr. Varga József (nyelvtudomány). Az MMTT elnökévé dr. Göncz Lászlót választotta a közgyűlés 4 éves időszakra. A tudományos titkári teendők elvégzésére dr. Kovács Attila történészt nevezték ki. A Muravidéki Magyar Tudományos Társaságnak három szakterülete van: társadalomtudomány, természettudomány és élettudomány. A társaság alapító oklevelét 17 személy írta alá: dr. Varga József, dr. Göncz László, dr. Halász Albert, mag. Mursics József, mag. Gömbös Evgen, mag. Füle Tibor, Papp József, Zágorec-Csuka Judit, Horváth Ferenc, dr. Kepe Lajos, dr. Kovács Attila, dr. Bence Lajos, Varga Sándor, Göntér Ferenc, Rudas Jutka, dr. Bernjak Elizabeta és dr. Györkös József. Az MMTT felvette a tudományos kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovén Tudományos Akadémia (SAZU) illetékes szerveivel. Székhelye Lendván a Fő utca 124. alatt van. A muravidéki magyar tudományosság, tudományos irodalom és szakirodalom csak az anyaország, vagyis Magyarország és a többségi szlovén nemzet sokoldalú támogatásával jöhet létre. A tudományos irodalom és szakirodalom, illetve a tudományos igényű tanulmányok, résztanulmányok már a 70-es években megjelentek a Naptárban, a szlovéniai magyarok szemléjében és a Lendvai Füzetekben, a 80-as években pedig a MuraUy c. irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat hasábjain. A 90-es évekre néhány kutató doktorált - főleg a társadalomtudományok területéről - a magyarországi egyetemek különböző karain Budapesten, az ELTE BTK-n és Pécsett, a JATE BTK-n. Ezek a szakemberek doktori értekezésüket könyv formájában is kiadták Lendván az MNMI gondozásában. 179
