Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 1. A szlovéniai magyar könyvkiadás
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS I. 1. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS Választott témám tárgya A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig. A monográfia első részében a magyar könyvkiadás meghatározó korszakait, összefüggésrendszerét elemzem 1945-től napjainkig, szellemtörténeti, sajtótörténeti, és kultúrtörténeti szempontból. Saját pátriámhoz, a Muravidékhez' kötődő Kulcsár György: Postilla Készült 1574-ben, Hoffhalter Rudolf alsólendvai nyomdájában (2001-ben újra kiadták) nevekkel, műcímekkel és sok idézettel teletűzdelt meghatározásokkal, a könyvkiadást illetően. Valószínűleg meggyőzően bizonyítja mindez, hogy 1 a szlovéniai magyar irodalomnak és könyvkiadásnak a szlovéniai magyar kisebbséggel való kapcsolata 1961-től kezdve sokrétű és összetett. Ez a könyvkiadás határon túli, így abból a kialakuló szlovéniai magyar irodalomból építkezik, amely a közös nemzeti történelemből eredezteti magát, még akkor is, ha 1920-tól sajátos határon túli magyar történelme van. Elszánt következetességgel szeretném megidézni tanulmányom által ennek a könyvkiadásnak a korszakait, eseményeit és alakjait. Nem valamilyen okból, hanem valamilyen céllal: saját kisebbségi helyzetünkből kiindulva és oda visszaérkezve. Természetesen ennek a könyvkiadásnak is megvoltak a speciális problémái, kivételes teljesítményei, tehetségei, írói és költői. A szlovéniai magyar könyvkiadás nagyon gazdag múltra tekint vissza, hiszen magyar nyelvű könyvek a térség egyik középkori művelődési központjában, Alsólendván már a 16. század második felében is megjelentek. A múlt század végétől állandó jelleggel működött nyomda az említett városban. A magyarság sorsélményének egyik fontos időbeli cezúrája a trianoni határok meghúzásával kezdődik. Innetől beszélhetünk kisebbségi 1 A Muravidék földrajzi névvel azt a ma Szlovéniához tartozó tájegységet jelölik, amelyik 1919 előtt a történelmi Zala és Vas megyékhez tartozott. Azon belül Zala vármegyéből az Alsólendvai járás jelentős része, valamint Vas megyéből a Muraszombati járás teljes egészében (két-három település kivételével) és a Szentgotthárdi járás néhány települése - összesen mintegy 910 négyzetkilométernyi terjedelemben - került a trianoni békediktátum értelmében a korabeli Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz. 12
