Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI VLAJ Lajos (Boclőhegyi Lajos, Lendva, Lendava, 1904 - Lendva, Lendava, 1966), költő. 1904-ben Lendván született, egy szegény cipészmester harmadik gyermekeként. Magyar nyelven végezte el az általános iskolát, és a négy polgári után gimnáziumba szeretett volna iratkozni, de a szlovén nyelv ismerete híján nem folytathatta a tanulmányait. Apja mellett volt cipészinas, utána vándorútra indult. Főbb állomáshelyei Csáktornya, Radkesburg, Pesnica voltak, eközben alaposabban kitanulta a cipészmesterséget. 1931-ben szülővárosában csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, 1940-től az illegális Jugoszláv Kommunista Párt tagja, életének színterei a fogház és az internálótábor. 1941. július 25-én letartóztatták, majd több ízben elítélték. Muraszombatban, Győrött és Pécsett raboskodott. Költészete ezekben az időkben bontakozott ki igazán. Stílusára Ady Endre, József Attila és Illyés Gyula hatott. A muravidéki magyarság első költője, verseit a harmincas években a Híd és a Kalangya is közölte. 1945 után elsősorban nemzetiségpolitikusi működése jelentős. 1966-ban halt meg. Munkássága, irodalmi tevékenysége Költői indulására a 30-as évek elején a tájversek nyomják rá bélyegüket. A hazai táj szépsége, a szülőföld festői varázsa elbűvölik a költőt. Hangja is ilyen lesz: teli vágyakozással, nyugodt hullámzással. 1961-ben jelent meg első verseskötete Versek címmel, a muraszombati Pomurska založba kiadónál. A kötet a szlovéniai magyarság további létét is meghatározta, hiszen Kultsár Györgynek a Hoffhalter Rudolf vándornyomdájában 1573-ban kinyomtatott Postillák című műve után háromszáz év távlatában nem jelentek meg ezen a vidéken magyar könyvek, kivéve a századforduló magyar sajtótermékeit (Alsólendvai Híradó, Délzala, Muraszombat és Vidéke). 1941 -1945 között Horváth Sándor Alsólendva múltja című helytörténeti műve isugyan megjelent, de magánkiadásban. A Versek c. kötethez Miško Kranjec53 muravidéki szlovén költő írt előszót, aki kiemelte Vlaj Lajos úttörő szerepét a szlovéniai magyar, illetve a muravidéki magyar irodalomban: „Pomurje és egész Jugoszlávia közönségének új magyar nemzetiségű költő mutatkozik be: Vlaj Lajos. Prekmurje kul túrkrónikájában ez az első ilyenfajta esemény, és igen örvendeztető, különösen azért, mert ezen a területen élő két 53 Miško Kranjec: Vlaj Lajos: Versek. Murska Sobota, Pomurska založba, 1961. Találkozás a költővel. 7-12.p. 142
