Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI Gyermekközelsége természetes. Számára a gyermek világa és az irodalom mindennapos élmény. A gyermek elfogulatlan szemével tudja látni a világot.” 50 A Pásztortüzek című kötet 1979-ben már gyermekverseket és verseket tartalmaz. Szálkái Kanyó Leona a következőket írta a kötet előszavában: „Mindenáron komoly költőnek akartuk őt elkönyvelni. Nem lehet. Varga más irányú költészetében is benne lappang a kimagyarázkodások tendenciája, amit a gyermekvers törvényszerűen megkövetel. Bizonyíték és biztosíték, hogy Varga született gyermekversköltő.”51 A következő verseskötet 1983-ban jelent meg Élni címmel. „Jó lenne már újra élni ez idegölő, rohanó világban..., feledni bánatot gúnyt, gondokat, a lélek polip fojtását... Nem lenni senki már, csak ember és senki más, s nem tenni egyebet, csak élni. Élni, élni! ” - kezdte a költő a kötet első ciklusát a „Jó lenne élni! ” felkiáltással. Ez a ciklus az elidegenedésről, a kegyetlenségről szól, amely megmerevíti az alkotó embert. A Bolondos ciklusban gyermekverseket olvashatunk, majd a Szilánkok ciklussal zárja a kötetet, amelyben a mindennapi élet apró gondjait, bajait, gátló körülményeit, visszaéléseit vetíti elénk. A lét, az egzisztencia ellentétei megrendítik. Sorvadó népem című kötete 1990-ben jelent meg Bence Lajos előszavával: „Végül is Varga József elbeszéléskötete szigorú őszinteséggel néz szembe szűkebb és tágabb környezete hibáival, ellentmondásaival. Ugyanakkor végtelen nagy szeretettel, féltéssel szól embertársairól embertársainak.” A kötet öt nagyobb egységre tagolható, a szám szerint ötven elbeszélés olyan témákat ölel fel, amelyeket a falusi élet, a szegénység, a tájhoz való kötődés határoz meg. Jellemző még rájuk a jövőféltés és a modern ember biológiai paradoxonai. Konokhit címmel válogatott versei jelentek meg 1992-ben. Szirmay Endre, a kötet kritikusa szerint: „robusztus ritmus, erőteljes, szenvedélyes dikció, szuggesztív erejű lírai ábrázolás, a gondolatok és érzelmek dinamikus lüktetése a szerző költészetének hű jellemzője. Valósággal látomásos líra ez - eredeti hangon megfogalmazva. Szemlélete, képi láttatása eleven, mélyen érző, emelkedett költői alkatot idéz.” A Hangbona a következő gyermekverskötete 1995-ből. Guttmann Miklós a kötet előszavában a következőket írta: „Ezek az alkotások erősen kötődnek a tájhoz, a természethez, a gyermekvilág csodáinak a felfedezéséhez. A korábbi köteteiben is tapasztalt műves megformálás és formai bravúr repíti a gyermek és felnőtt olvasót a versek valóságos és mesevilágába." 52 50 Kocsis Gyula: Varga József: Naphívogató, gyermekversek. Murska Sobota, Pomurska založba. 1974. Fülszöveg. 51 Sz. Kanyó Leona: Varga József: Pásztortüzek, versek-gyermekversek. Murska Sobota, Pomurska založba, 1979. Fülszöveg. 52 Guttmann Miklós: Varga József: Hangbona, gyermekversek. Lendva, MNMI, 1995. Előszó. 136
