Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI Dr. HALÁSZ Albert (Gyertyános, Gaberje, 1969 - ), író, költő, újságíró, néprajzkutató, tanulmányíró. (-> L. még a 163. otdalon!) 1969. február 5-én született Gyertyánosban. 1994-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos előadói és néprajz szakos diplomát. Hazatérve Lendvára 1994-től a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet munkatársa, a Népújság újságírója. Egyéni vállalkozóként megalapította a Top Print kiadót, amelyet később Studio Artisnak nevezett el, s a grafikai stúdió vezetője lett. 1997-1998-ban egyéni vállalkozásban könyvkiadó. 1998-tól a Szlovén Rádió és Televízió Magyar Műsorok Stúdiójának programigazgatója. 2000-ben Budapesten az ELTE BTK-n néprajztudományból doktorált. Doktori disszertációjának a címe: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken volt. Politikai tevékenységet is vállalt, a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat elnöke volt, s jelenleg is a Muravidéken ismert alkotó személyiség. Lendván él, költészettel és néprajzkutatással is foglalkozik. Tanulmányai és cikkei sokféle szakterületet ölelnek fel. Munkássága, irodalmi tevékenysége 1991-ben adta ki Mosoly morzsák című első verseskötetét. Ekkor még bölcsészhallgató volt Budapesten. A kötet fülszövegében Péntek Imre költő a következőket írta: „Nem véletlen a többes szám első személy, a mi-tudat, a hovatartozás, a kollektív önmeghatározás megjelenése...” Bence Lajos szerint Halász verseit eszközhasználatából kifolyólag a formafegyelem, a kimunkáltság és a mívesség jellemzi. Nyelvi játékai mögött mindig valamilyen gondolati mélység rejtőzik. 1993-banjelentmegakövetkezőversesköteteCor-Kór/KórKörcímmel.amelynekaborítójátaszerző maga készítette. Ezzel új stílustteremtettaszlovéniaimagyarirodalomban. A versek értelmezéséhez ez a kötet külön erőfeszítést követel az átlagolvasótól. A fiatal költő harmadik verseskötete 1996-ban az Ikonok. Néhány sornyi vagy legföljebb szűk egy oldalnyi verseket találunk benne, amelyek a szabadvers oldottságával rendeződnek sorokba. A kötöttség hiánya azonban csak látszat, hiszen a versekkel egységet alkotnak a grafikák és a velük kapcsolatos képzettársítások. Minden „ikonszeru' maga alkotta versdarabhoz ugyanis néhány vonásból építkező grafikát is társít a költő. Ez a vizualitás és szóbeliség együttes érvényesülése közvetíti Halász Albert életérzését és gondolatvilágát. Az Ikonok című verseskötetére a töredékesség, az esetlegesség érzése, az értékek és a szépség viszony-113
