Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 9. A kommunista mozgalom kibontakozásának korai időszaka
támogatója és segítője - nem nevezte szilárd szervezettségen alapuló tevékenységnek, hanem elsősorban mozgalomnak, amely szlovén nemzeti szempontból vitathatatlanul rendkívül jelentős volt, azonban tekintettel a körülményekre, annak mélyreható politikai és ellenállási cselekvésre nem volt ereje. 1941 júliusától több, köztük magyar származású pártaktivistát a hatósági szervek letartóztattak. Néhányat közülük a civil bíróság felmentett, többen azonban a győri körzeti bíróság elé kerültek. A déli csendőrcsoport parancsnoksága a kommunista propaganda megakadályozása érdekében fokozott fellépésre és az ún. besúgóhálózat kiépítésére utasította 1941. június 26-án a hatáskörébe tartozó csendőrőrsöket. A Halmy ezredes nevével fémjelzett, az egész ún. délvidéki terültre vonatkozó parancsban arra is történt utalás, hogy a Muraközben - ami egyrészt a korabeli körülményeknek megfelelően az egész Mura mentére is vonatkoztatható - a Horvátországból irányított kommunista propaganda lázító röpiratokat terjesztett. Másrészt arra külön is figyelmeztettek, hogy a folyamat más területekre is átterjedhet. Ennek alapján nem kétséges, hogy a muraszombati csendőrőrs fokozott figyelmet tanúsított a kommunista mozgalom Mura menti eseményei iránt.97 A muravidéki szlovén nemzeti ellenállási mozgalom szempontjából fontos eseménynek tekintették az 1941. augusztus 30-án a Tüskeszernél (Trnje) megtartott pártgyűlést, amelyen mintegy 20-30 személy volt jelen. Az összejövetel keretében kinevezték az ún. Felszabadító Front körzeti bizottságát, amelynek Kovač Štefan, Kranjec Miško, Kardos Jenő, Megla Vinko, Žalik Martin és Horvat Štefan lettek a tagjai. A bizottság elsősorban a maribori regionális testülettől kapta az utasításokat, amelyek között az is szerepelt, hogy az ellenállási mozgalom mellé sorakoztassák fel a szlovén érzelmű római katolikus papságot. Godina állítása szerint a közvetett együttműködést három katolikus pap - Halász Dániel, Camplin Ivan és Jerič Mihael - nem hárította el, illetve valamennyire szimpatizáltak a mozgalom nemzeti ellenállási részével. A későbbiek során, a vallási életről szóló fejezetben az említettekre történik még utalás. A megnevezett papok különböző vallomásaikban valamennyire másképpen magyarázták a történeteket. Az Alsólendvai járás főszolgabírája 1941. szeptember 12-én arról tett bejelentést a Magyar királyi Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztálya vezetőjének, hogy ismeretlen tettesek a Szlovén Kommunista Párt által kibocsátott röplapokat szór-97) A déli csendőrcsoport parancsnoksága a kommunista propaganda megakadályozása érdekében fokozottan erélyes fellépésre és a besúgóhálózat kiépítésére utasítja a csendőrőrsöket. In. H-M részvétele, 115. p. Megjelölt forrás: MSRV AO-M. 8/40. 73
