Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 6. A "vend-magyar" elmélet
ringésbe (Szombathelyen és Győrön keresztül). Az autóbuszok már korábban, még a tavasz folyamán megváltoztatták menetrendjeiket, és - több korrekcióval ugyan - a Muraszombati járás polgárai is bekapcsolódtak Vas megye közúti forgalmába. A MéV hetilapból tudjuk (az írás a Budapesti Közlöny 1941. július 13-i számára hivatkozott), hogy a magyar kormány a visszafoglalt délvidéki területekre általában kiterjesztette a külfölddel való fizetési forgalom szabályozására és a külföldi fizetési eszközök forgalmának korlátozására vonatkozó ún. devizarendeleteket, valamint az értékpapírok és az arany forgalmára vonatkozó rendeleteket. A kiterjesztett jogszabályok alkalmazása szempontjából a dinárra szóló bankjegyeket és érméket is külföldi fizetési eszköznek kellett akkortól tekinteni. A rendelet kimondta azt is, hogy a devizarendeletek alkalmazása szempontjából a visszafoglalt területeket akkortól minden vonatkozásban belföldinek kellett tekinteni.59 II. 6. A „vend-magyar” elmélet Bevezetésképpen fontos megjegyezni, hogy a Muraszombat központtal tevékenykedő Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület és annak többször említett elnöke, Hartner Nándor polgármester által képviselt, közvetve már említett „vend-magyar” elmélet - a Mura mentén élő magyar és szlovén nép együttélése tekintetében - rendkívül káros folyamat volt a tárgyalt időszakban is. A „vend” megnevezést korábban minden különösebb ellenszenv nélkül használták a magyar nyelvterületen. A 59) MéV, 1941. július 25-én, XXXV. évf., 10. szám, 2. p. 48 Munkások és érdeklődőka Hodoš és Dávidháza közötti vasútvonalon 1941-ben. Forrás: Hodos és Kapornak története. MNMI, Lendva, 2005.
