Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 5. A katonai közigazgatás időszakának hangulata, eseményei

véleménye szerint a vidék magyar és szlovén ajkú lakossága mindig is akart. Radványi József ezredes, járási katonai parancsnok az ülésen visszafogottabb hangnemben beszélt, és mindenekelőtt arra ösztönözte a jelenlevőket, hogy nem politizálni, bí­­rálgatni és kifogásolni kell ezekben a napokban, hanem dolgozni nyugalomban és csendben. A pártokba tömörülést későbbi időpontban tartotta célszerűnek megej­teni. A katonai parancsnok beszéde után feleskette a képviselő-testületet, amely­nek a következő személyek lettek a tagjai: dr. Pintér Miklós, Szűkíts István, Csernyavics Sándor, Rajner Ferenc, Lipics József, dr. Bölcs Gyula, Benkó József, dr. Vucsálc István, Kalamár Elemér, Siftár Lajos, Bácz Lajos, Bajlec Ferenc, Kühár Fe­renc, Rituper Alajos, Deutsch Gusztáv, Horváth János, Fiiszár Antal, Kücsán Iván, Péterka Rezső, Györek Mátyás, Siplics István, Denkó Jakab és Küplen István. A képviselő-testület ülésén Olajos József főszolgabíró Muraszombat és a vidék népével kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy „a megszállás éveiben is mindig megma­radt titokban magyarnak és nyíltan muraszombatinak”. Benkó József viszont egy küldöttség nevében méltatta Hartner polgármester munkáját, a város érdekében elért eredményeit, külön hangsúlyozva „sohasem véka alá nem rejtett, merész és nyílt magyarságát”. Szerinte a város Hartner Nándornak köszönhette a fejlődését. A képviselő-testület az első ülésén - Hartner polgármester indítványára - hatá­rozott több muraszombati utca névváltozásáról. Az akkori hangulatnak megfelelő­en a város kapott Horthy Miklós utcát, valamint néhány tekintélyes magyar törté­nelmi személyiségről is neveztek el utcákat. Említésre méltó, hogy az egykori tekin­télyes muraszombati plébánosról, Szlepecz Jánosról is neveztek el utcát. Akkor aligha keltett különösebb feltűnést, hogy a még élő, a visszacsatolással kapcsolatosan bi­zonyos érdemeket szerző személyek is „kaptak” utcát (Mikola Sándor, Szűcs István megyei főispán stb.). A többi utcanév - a körülményekhez viszonyítva mérsékelten - a korszak hangulatának megfelelően alakult.42 Alsólendva és vidéke visszacsatolását Magyarországhoz 1941. május 11-én egy nagyszabású, szervezett rendezvényen is megünnepelték. A korabeli sajtójelentés tizenötezer fős közönségről számolt be. Ha az említett részvevőszámot fenntartá­sokkal is kezeljük, vitathatatlan, hogy a délnyugat-zalai térség településeiről hatal­mas tömeg gyűlt össze Alsólendván, hogy „az egész vidék lakossága nevében mond­jon hálát a Gondviselésnek azért a kegyelemért, amellyel 22 év után meghozta a felszabadulást...”. A rendezvényen megjelentek a megye tisztviselői Teleki Béla fő­42) MéV, 1941. május 30-én. XXXV. évf. 2. szám, 3. és 4. p. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom