Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 2. A Muravidék visszacsatolása Magyarországhoz

az alföldi nagybirtokokra, a Zalamegyei Újság már 1941. április 29-én azzal a kéréssel fordult a magyar földbirtokosokhoz és gazdatisztekhez, hogy „vegyék ki részüket a visszamelengetésből”, és a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák előtt küldjék el munkástoborzóikat a visszacsatolt szlovénok lakta vidékre, mert ott biztosan bőségesen akad munkaerő. A munkalehetőség pedig növeli a szlovén nemzetiségű lakosság bizalmát Magyarország iránt.33

A Déli Hadsereg katonai közigazgatási csoportja parancsnokságának rendeleté az őrizetbe vételekről és az internálásokról, amely a Mura menti területre is teljes egészében vonatkozott, aprólékosan kitért a végrehajtás módjára is. Egyéb fontos, főleg a bácskai régióra vonatkozó rendelkezések mellett a rendeletben kimondták, hogy „a felszabadult Délvidék egész területén első intézkedésként a legveszedelmesebb szláv, zsidó és egyéb ellenséges érzelmű egyéneket kell őrizetbe venni, ... internálni és majd külön intézkedésre a nem őslakókat kiutasítani. Az első ütemben őrizetbe kell venni nemre és korra való tekintet nélkül a bujtogatókat, vagyis mindazokat, akik a jelenlegi rendbe beilleszkedni nem akarnak és a lakosságot fegyveres, vagy erőszakos ellenállásra izgatják, vagy pedig szóban vagy írásban a lakosságot a kiadott rendeletek be nem tartására akarják bírni...”34

Fujs Metka muraszombati szlovén történész a szlovének visszacsatolás utáni magatartásformáját értékelve úgy véli, hogy a lakosság a háborús évek nehézségei ellenére erősödött nemzettudatában. Véleménye szerint a szlovénok többsége a magyarokat gyanakvással fogadta. A nem őshonos szlovénokra vonatkozóan Fujs a következőképpen foglalt állást: „A magyar megszálló hatóságok számára a legmegbízhatatlanabb csoport a két világháború között a Muravidékre betelepített szlovén hivatalnoki, tanítói réteg, az isztriai és a tengermelléki telepesek és a hazai értelmiség azon baloldali köre volt, amelyet kommunistaként már a jugoszláv hatóságok is üldöztek. Néhány tanító kivételével, akik bizonyítani tudták, hogy a jugoszláv időkben sem folytattak magyarellenes tevékenységet és elvégezték a számukra szervezett tanfolyamokat, az ehhez a csoporthoz tartozókra a kitelepítés várt.”35

33) ZmÚ, 1941. április 29., 1. p.

34) A Déli Hadsereg katonai közigazgatási csoport parancsnokságának rendelete az őrizetbe vételekről és az internálásokról. In. H-M részvétele, 88. p.. Megjelölt forrás: MSRV AO-M. 1/2. Gépelt, eredeti.

35) Fujs, Metka: Bűn és bünhődés, illetve a háború és a büntetés értelmetlensége. In. Muratáj 2003/1 - MNMI Lendva, 2003, 48-57. p.

23