Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 4. A nemzeti-nyelvi ellentétek konkrét példája
nyelvű emberek templomának faláról. Nagyméltóságod hivatali elődje, dr. Kiss Lajos általános helynök Úr, az emléktábla ügyében az egyházközségi képviselő-testület tagjait hallgatta meg titkos szavazás mellett és az ő véleményükre alapozva utasította el azt a kérelmet, amely népem igazságát van hivatva szolgálni. Feltehető, hogy ezek az egyházközségi tagok nincsenek tisztában a helyzettel és titkos szavazatuk előzetes beszélgetésekből merítette az általuk meg nem értett irányú állásfoglalást.”424 Kovács Sándor megyéspüspök az egyre súlyosabb társadalmi és politikai helyzetben, kellő tapintatossággal, alapos döntést kívánt hozni. Érezhette, hogy 1944 tavaszán minden rossz döntéssel még inkább ártani lehet a magyar ügynek. Bizonyára ennek tudatában fordult 1944. április 22-én Zala vármegye alispánjához, és kérte őt véleményének kinyilvánítására a kérdéssel kapcsolatosan. A levelében a püspök - egyebek mellett - a következőket írta: „A magam részéről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy helynököm indokait helyesnek tartom és azt gondolnám a legmegfelelőbb megoldásnak, ha a műemlék templom falában művészileg sem szerencsésen elhelyezett emléktáblák nem azonnal, hanem csak akkor cseréltetnének ki, amikor a templom külső művészi restaurálására sor kerül.”425 Dr. Brand Sándor alispán 1944. június 21-i keltezésű levelében röviden azt válaszolta Kovács püspöknek, hogy a püspöknek az emléktábla kérdésében elfogadott álláspontját teljes egészében a magáévá teszi, és az emléktábla szövegének megváltoztatását, illetve cseréjét nem tartja időszerűnek.426 A hősi emléktáblák ügye ezzel eldőlt, vagyis maradtak eredeti formában azon a helyen, ahová 1938-ban elhelyezték őket. Hogy maguk az elesett katonák milyen írásmódot választottak volna, ha arra valamilyen csoda folytán lett volna módjuk befolyást gyakorolni, azt csak találgathatjuk. Nyilván vagy valószínűleg mást válaszoltak volna 1918-ban, mint 1938-ban, illetve netán 1943-ban. Tény azonban, hogy az ilyen kérdés, mint a hősi emléktábla-ügy, mindig sokkal inkább a különböző politikai érdekek tárgyává válik, mint a tényleges testvéri kegyeletadás eszközévé. A szlovén-magyar és a szlovén-„vend” ellentét az adott korszakban a Mura menti politikai élet egyik fő vitatárgyát képezte, így aligha tekinthető meglepőnek, hogy a turniščei emléktábla is annak „áldozatául” esett. A fent ismertetett probléma, illetve a „főszereplők” idézetei mögött mély nemzeti ellentétek húzódnak, amelyek merőben meghatározták a térség 20. századi történelmét. 424) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 547/944 425) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 1085/944 426) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 17.247 sz/ni 1944 240
