Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 4. A nemzeti-nyelvi ellentétek konkrét példája
A turniščei körjegyzőség közgyűlése is tárgyalta 1943. június 22-én az emléktáblák nyelvi átalakításának, valamint az országzászló-emlékmű felállításának a kérdését, azonban érdemben nem határoztak, azaz a már említett ülésen elfogadottakkal ellentétes határozat nem született. A testület - a jegyzőkönyv szerint - úgy határozott, „tekintettel arra, hogy az emlékmű egyházi területen létesült, a templom falán van elhelyezve, ebben az ügyben érdemben határozni nem áll módjában, hozzájárul azonban ahhoz, hogy az érdekeltekkel folytatott tárgyalás alapján az emléktáblák dr. Némethy Vilmos királyi körjegyző Úr költségére átírhatók legyenek”.413 A közgyűlést követően Fehér József körjegyző kéréssel fordult a szombathelyi püspökhöz, hogy engedélyezze az emléktáblák nyelvének megváltoztatását, illetve Némethy által új emléktáblák elkészíttetését. Levelében a körjegyző a következőkre hivatkozott: „Az ősrégi templom falába a jugoszláv impérium alatt szláv nyelvű emléktáblák lettek elhelyezve. Cararai márványtáblákba vésték az idegen impérium alatt a Magyar Hazáért hősi halált halt vend testvérek neveit. Ez az írásmód nem felel meg a vend nyelvnek és sérelmére van a magyar szellemnek, azért dr. Némethy Vilmos kir. körjegyző, kispesti lakos felajánlotta, hogy a táblák helyett azonos anyagból és nagyságban magyar nyelvű táblákat készíttet teljes egészében saját költségén... Meg kell jegyeznem, hogy az országos műemlék-templomnak sok szemlélője van, kik előtt nem lehet mutogatni azt, hogy az ősrégi magyar szellemben épült és fenntartott, Szent László királyunk idejéből való eredeti freskókkal rendelkező templom falán az elszakítottságra utaló, szláv írással kivitelezett hősi emlékmű legyen látható.”414 Korábban már utaltunk Jerič Ivan esperes-plébánosnak a visszaemlékezéseiben az üggyel kapcsolatosan elmondott, ugyancsak szubjektív ismertetésére. Nyilvánvaló, hogy a később, már jugoszláv fennhatóság alatt megfogalmazott gondolatok az esperes tényleges magatartását illetően némi eltérést mutatnak a háború alatt írt leveleihez viszonyítva. Mivel - az emléktábla-ügy mellett - a II. világháborús időszak jobb megismerése szempontjából ugyancsak hasznos lehet Jerič 1943. szeptember 6-án írt levele dr. Kiss Lajos püspöki helynökhöz, az alábbiakban közöljük annak teljes szövegét. 413) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2208/944 (761/942, 523/943) 414) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2208/944 (2) 233
