Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 4. A nemzeti-nyelvi ellentétek konkrét példája
lakosság - főleg amikor a táblát Némethy javaslata után el kívánták távolítani - erőteljesen ragaszkodott a szlovén írásmód szerint készített szöveghez.410 Némethy Vilmos, aki turniščei, azaz bántornyai születésű volt, a hősi halottak legnagyobb részét ismerte, hiszen - amint maga állította - kor- és iskolatársai voltak. A főszolgabírónak 1942. március 12-i keltezéssel intézett, közvetve a Muravidéknek Trianonban eldöntött elvesztésére utaló, érzelmektől túlfűtött, a korszak téves (hitleri) ideológiáját is részben felhasználó levelében éppen az elesettek személyes ismeretére való tekintettel hangsúlyozta, hogy „bizonyságot tehetek mindnyájukról, hogy azok a magyar államisághoz, az ezer éves magyar-vend testvériséghez hűséggel viseltettek és - amit az életük feláldozásával is bebizonyítottak - legjobb fiai voltak a Magyar Hazának olyannyira, hogy ha ők maguk megtehetnék ezt ma, hát önmaguk tiltakoznának az ellen, hogy az Ő önfeláldozásukkal megszentelt neveiket szláv betűkkel meghamisítsák és szláv nevekkel profanizálják. Minden magyar és minden becsületes hazafi vend előtt tehát kegyeletsértő az, hogy ezen hős, magyar katonák nevei elszlávosítassanak és eredetiségükből kivetkőztetve meghamisítva maradjanak az utókorra is ott a templom falán!” Némethy az idézett levélben utalt arra is, hogy a Mura menti szlovén származású papok - magyar nemzeti szempontból - elárulták hazájukat, így aligha állt tőlük távol a „pánszlávizmust” támogató törekvések felkarolása. E „bizonyítékok” közé sorolta a turniščei emléktáblát is, anélkül, hogy a levélben konkrétan megnevezné az illetékes plébánost, illetve egyházi személyt, akinek támogatására feltétlenül szükség volt. Azt azonban nem nehéz kitalálni, hogy levelében Jeričre utalt. Némethy a továbbiakban azzal érvelt, hogy a szlovén írásmóddal elkészített emléktáblával az általános magyar nemzeti érzést sértő cselekedet történt, hiszen a templom falán található Szent László-freskók egyetemes magyar nemzeti értéket képeznek. Ilyen megfontolásból erélyesen követelte, hogy az emléktáblát „eltűrni egy percig sem szabad, és amely sérelem eltávolítása a magyar hatóságoknak hivatali kötelessége”.411 A turniščei (bántornyai) körjegyzőség csak több mint egy esztendő után foglalkozott a kérdéssel. Közben bizonyára éles viták zajlottak különböző szinteken, amiről azonban jelenleg nincs bővebb ismeretünk. Az emléktábla tárgyában összehívott gyűlésen (amelyet a központi vendéglő teraszán 1943. június 14-én tartottak meg) jelen voltak a körjegyzőséghez tartozó települések - Turnišče (Bántornya), Renkóc 410) Jerič, Ivan: Borba za slovenski spomenik padlim vojakom. In. : Moji spomini. Zavod sv. Miklavža Murska Sobota, 2000, 225-227. p. 411) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2208/944 (5) 231
