Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 2. A Muravidék visszacsatolása Magyarországhoz

város elején pedig úgyszintén egyet a következő felirattal: „Éljen Horthy Miklós kormányzó, éljen a magyar honvédség! Isten hozott, testvéreink.”22

A bevonuló katonákkal megérkezett Alsólendvára gróf Teleki Béla, Zala megye főispánja is, továbbá dr. Brand Sándor alispán és több jeles vendég.23 A megyei vezetők, amint arra már utaltunk, a magyar katonai bevonulást megelőző napokban (április 14-én és 15-én) is rendszeresen Alsólendvára utaztak, hogy egyeztessenek és előkészítsék a terepet a tényleges hatalomátvételre. A „felszabadulás” napján délelőtt fél tízkor Alsólendváról telefonüdvözletet küldtek Zalaegerszegre, amelynek keretében üdvözleteiket küldték a „felszabadult” Alsólendváról a megye tisztikarának. Akkor már azt is jelezték, hogy azon a napon a Muraközbe nem mennek. A korabeli sajtóból az is kiderül, hogy a honvédvezérkar főnöke „a felszabadult magyar területekre a be- és kiutazást 14 napra teljesen betiltotta”. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az említett időszakban magánszemélynek oda beutazni vagy onnan kiutazni nem szabadott.24 A Zalamegyei Újság 1941. április 17-ei számának vezércikkében a magyar nemzetiségűek mellett - Szent István király szellemében - köszöntötték a „a horvát és vend anyanyelvű magyarokat” is.25

Dobronakon is alkalmi ünnepséget rendeztek az egykori mezővárosba érkező kisebb magyar katonai egység, valamint a „felszabadulás” tiszteletére. Ugyan egyes visszaemlékezők arra is utaltak, hogy a lakosságban volt egy kis csalódottság is, hiszen a magyar katonai alakulatok a németeknél sokkal rosszabbul voltak felszerelve, és gyalog érkeztek26. Ettől függetlenül az első napokban a településen és környékén eufórikus állapot uralkodott.

A Mura menti terület északi része, a történelmi Muraszombati járás visszacsatolása Magyarországhoz, illetve Vas vármegyéhez úgyszintén látványos bevonulásként zajlott. Ez a magyarok lakta falvakra és Muraszombat városra különösen elmondható.

Visszaemlékezők révén tudjuk, hogy a lakosság Hodoson is - a néhány nappal korábban megérkezett németek helyett - a magyarokat várta, ezért már a magyar katonai alakulatok megérkezése előtt díszkapukat építettek. Hódosra 1941. április 16-án egy századnyi magyar katona a falu melletti erdő irányából érkezett. A bevo-22) ZmÚ, 1941. április 17., 2. p.

23) ZML - X1V/23. Teleki Béla főispán magániratai

24) ZmÚ, 1941. április 16., 1-2. p.

25) ZmÚ, 1941. április 17, 1. p.

26) Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - Budapest, 2006. (továbbiakban: Göncz L.: Egy peremvidék hírmondói) 71. p.

19