Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
a magyar hatóságokkal, valamint arra ösztönzi őket, hogy „híveiknek azon a nyelven hirdessék az evangéliumot, amelyet azok megértenek, a nyelvkérdést pedig ne élezzék ki, hanem várják meg, amíg ez a kérdés a tannyelv megállapításával kapcsolatban rendezve lesz.”372 Muraszombatban tartották meg 1941 júliusában a Vasi Közép Evangélikus Egyházmegye közgyűlését, amelynek keretében elhatározták, hogy a Mura menti evangélikus egyházközösségek számára külön - tekintettel a sajátos helyzetre - alesperességet állítanak fel. Tiszteletbeli esperesnek Kováts Istvánt választották, Benkó József pedig tiszteletbeli felügyelő lett. A közgyűlést megelőzően a Vasi Közép Evangélikus Egyházmegye Tanítóegyesülete is Muraszombatban tartotta meg rendes évi közgyűlését.373 Ivan Jerič egykori alsólendvai, majd turniščei (bántornyai) esperes-plébános, címzetes kanonok különböző eseményekhez kapcsolódó visszaemlékezéseiben - szlovén szemszögből - beszámolt arról az időszakról, amikor a második világháború kitörése után a Muravidéket ismét visszacsatolták Magyarországhoz. A vidéken nagy tekintélynek örvendő egyházi férfiú élményleírásai őszinteséget sugallnak, habár az igazsághoz tartozik, hogy ő a vidék első világháború utáni elcsatolásának egyik szervezője, fontos támogatója volt. Ezt a magatartását, elkötelezett szlovén érzelmeit Jerič visszaemlékezéseinek minden fejezetében vallja valamennyire. A feletteséhez, a szombathelyi püspökhöz intézett levelei alapján se lehet állítani, hogy megtagadta volna nemzeti elkötelezettségét, még ha a szombathelyi egyházkerülethez intézett levelei a 2. világháború időszakában tartalmaznak is olyan elemeket, amelyek bizonyos fokú „kétszínűségre” utalnak. Azonban ismerve a tárgyalt korszak politikai állapotát, valamint a kisebbségiek szinte beidegződött, „hintapolitika”-jellegű beállítottságát, Jerič magatartása érthetőnek tekinthető. E kérdést illetően sem szükséges vitatni azt különösképpen, hogy a visszacsatolást a magyarság és számos szlovén nemzetiségű polgár is felszabadulásként élte meg, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a szlovénok között akkor már valószínűleg többségben voltak azok, akiknek a magyar katonai, majd politikai fennhatóság megszállást jelentett. A szlovén származású római katolikus papság körében különösképpen erős volt az ellenszenv a magyar fennhatóság iránt, amit Jerič visszaemlékezései is bizonyítanak. Ahhoz sem fér kétség, hogy a magyar katonai, majd később a civil hatósá-372) Szombathelyi Püspöki Levéltár. Acta cancellarie 1684/41 (1-3). 373) MéV, 1941. július 25-én, XXXV. évf., 10. szám, 2. p. 209
