Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 2. 2. Az oktatás helyzete a polgári közigazgatás időszakában

Az idézett hetilap következő számában pedig a közoktatással kapcsolatosan je­lent meg egy viszonylag terjedelmes cikk, amelynek bizonyos részét fontos idézni, hiszen megkönnyíti a korabeli állapotok, illetve viszonyok megértését. A két világhá­ború közötti időszakkal kapcsolatosan a cikkben hangsúlyozták, hogy ugyan a szlo­vén nép a korabeli jugoszláv államot alkotó nemzetek közül a legműveltebb volt (az elcsatolás időszakában az elemi iskolákat a Mura mentén is hat osztályról nyolc osz­tályosra emelte), a Muravidéken mégis elmulasztották az iskolák felújítását, valamint új iskolaépületek megépítését. Ezt azzal magyarázza a cikkíró, hogy a szlovénok érez­ték, hogy őket a Muravidék nem illeti meg, és onnan hamarosan ki kell vonulniuk, hát nem éri meg oda befektetni. A vélemény mai szemszögből aligha tekinthető meg­alapozottnak, azonban az iskolaépületek hiányára való figyelmeztetés ettől függetle­nül helyénvaló megállapításnak számított. A vidék Magyarországhoz történő visszacsatolása után azonnali intézkedések történtek iskolák építésére, és - a cikk szerint - a magyar oktatásügyi vezetés érzékenységét a helyzet iránt az is jelezte, hogy külön tanügy-igazgatási kirendeltséget létesített Muraszombatban, ami egyébként nem lett volna indokolt. A tárgyalt időszakban (1942 tavaszán) 700 magyar tanító működött a közokta­tás-igazgatási kirendeltség területén (a Muravidéken és a Muraközben), amelyből 500 a „csonka-magyarországi” területről érkezett az „elmenekült szlovénok pótlá­sára”, 200 viszont Mura menti származásúnak tekinthető. A tanítás nyelve - a cikk szerint a nép akaratának megfelelően - a magyar volt, a szlovén tájszólást, illetve a Muraközben a horvát nyelvet segédnyelvként használták.343 Mintegy 200 tanító vett részt az 1942 májusában szervezett alsólendvai peda­gógiai szemináriumon. A tanácskozáson elhangzott, hogy a felsőbb osztályokban a folyó tanév során elsősorban a magyar nyelvi készség javítására kell helyezni a hang­súlyt (mivel a jugoszláv érában e tekintetben a helyzet nagyon megromlott), és csak azt követően lehetett foglalkozni a szaktantárgyak valós tartalmával. A különböző előadások és bemutató órák közül a sajtó külön kiemelte Kókai Mária nyelvi gya­korlatát, Zdanfuksz Júlia tanítónő Muravidékről szóló földrajzóráját, Varga Irén tanítónő történelemóráját, valamint Szép János körzeti iskolafelügyelő kiváló szer­vezőmunkáját.344 Hasonló jellegű szemináriumokra a tárgyalt időszakban másutt, például Felsőlendván (Grad) is sor került. 343) MéV, 1942. április 10-én, XXXVI. évf., 15. szám, 2. p. 344) MéV, 1942. június 5-én, XXXVI. évf., 23. szám, 3. p. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom