Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 2. Adalékok a Muravidék oktatási helyzetéhez a II. világháború időszakában - III. 2. 1. A katonai közigazgatás hónapjai

A tanítói állások betöltésének véglegesítését illetően fontos megemlíteni a magyar királyi honvéd vezérkar főnöke részéről kibocsátott 40-es számú katonai közigazgatási parancsot, amelynek értelmében 1941. július 10-én köteles volt minden járási parancsnokság kimutatást készíteni a népiskolai tanulóállományról, valamint a népiskolák és a középiskolák tanerőszükségletéről. A Werth Henrik vezérkari főnök által aláírt parancs arról is rendelkezett, hogy a járási parancsnokságok 1941. július 20-ig tegyék meg javaslataikat az illetékességük területén jelentkező állástalan, áthelyezést kérő, illetve a szolgálat érdekében áthelyezésre kiszemelt tanerőre vonatkozóan.318 A központi intézkedést hamar követték a konkrét kinevezések a zalai vonzáskörzetben is.

A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter több, Zalaegerszeg környékéről származó okleveles tanítónőt állami helyettes-tanítókká nevezett ki 1941 júliusában, elsősorban a Muravidék szlovénok lakta falvaiba. Kovács Erzsébet és Kosa Magda Cserencsócra, Pintér Ibolya és Dolgos Gabriella Tomisára (Turnišče), Szakonyi Etelka Tüskeszerre (Trnje), Lajosházi Gizella Zorkóházára (Nedelica), Horváth Teréz Gomilicára kapott megbízást, valamint Petesházára szólt Bagin Erzsébet és Pados Emma küldetése.319 Mivel a délszláv időszakban tevékenykedő tanítók többségére nem tartott igényt a magyar oktatási tárca, illetve munkahelyükről más oknál fogva távoztak, a fent említett tanítók mellett néhány nappal később újabb kinevezések következtek. Az iskolákba rendelt tanítók azonban részben az ún. trianoni zalai területről, részben a visszacsatolt településekből verbuválódtak. Adorjánfalvára, azaz Odrancira kerültek: Krasznai Antal, Jenőfi Gabriella, Doma Lajos, Doma Lajosné, Lepoša Ilona és Király Ilona. Alsóbesztercére (Dolnja Bistrica) kerültek: Szűcs István, Csór Teréz és Hegyesi Margit. Alsólendvára Horváth Sándor, dr. Aratóné Kovács Ilona és Lelkesné Selesztay Irma került. Bagonyára rendelték Csizmadia Katalint, Sopocski Ilonát, Költvényes Annát és Hurai Annát. Tomisára továbbá Kenedli Ferenc, Szekeres Piroska és Grulics Györgyi került. Belatincra nevezték ki Lütár Istvánt, Ifkovics Klárát, Kaproncai Irént, Varga Etelkát, Bácskai Saroltát és Gombosi Veronikát. Völgyesy József, Völgyesyné Küronya Júlia és Sflavci Ilona csentei tanítók lettek. A cserencsóci tanítóállományt Zámbó Lajos és Március Auguszta Jozefa tették teljessé. Felsőlakosra került Varga Irén és Biczó Elvira, míg Göntérházára Tolnai János. Hársligetre, azaz Lipovcira az addig

318) PA MB Poveljstvo vojaške uprave 1/3

319) ZmÚ, 1941. július 29., 3. p.

189