Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 16. A helyzet bizonytalanabbra fordul
zonytalanság. A megélhetés napról napra nehezebb lett, a politikai légkör ugyan látszólag stabilnak látszott, de általános nemzeti, illetve országos jellegű feszültségekről egyre többet lehetett a Muravidéken is hallani. A sikertelen magyar (és német) katonai szerepvállalásnak egyre több bírálója akadt. Sok családot tragikus veszteség ért a háborúban odaveszett gyermek, illetve édesapa révén, hiába próbálták azt a katonai hatóságok, illetve a helyi politikusak és a sajtó ügyesen leplezni. A Muravidéken ugyan a tárgyalt időszakban még újabb partizánszervezkedésről nem beszélhetünk, azonban a szomszédos Muraközben a II. világháború egész időszakában politikai és egyéb konfliktusokkal volt teli a légkör, ami a Murától északra fekvő, főleg szlovénok lakta településeken is erősen visszhangzott. A szombathelyi katonai parancsnokság már 1942-től folyamatosan beszámolt a felettes hadvezetésnek szabotázsakciókról, Horvátországból irányított partizán-megmozdulásokról, bűncselekményekről stb. Akkorra már nagyon sokan kaptak a Muravidéken is behívót különböző munkaszolgálatra, hadgyakorlatra stb. A munkaszolgálat elrendelésének túlnyomórészt politikai okait feltételezhetjük a Zala megyei alispánnak a belügyminisztériumhoz címzett leveléből, amelyben a 17 és 35 év közötti korosztály behívását javasolta. Az alispáni levél, amely 1943. szeptember 30-án íródott - a muraközi vidékek mellett - az Alsólendvai járás területét is érintette. Javaslata, amint azt feltételezni lehet, mindenekelőtt a nem magyar ajkú lakosságra vonatkozott. A megye második embere, dr. Brand Sándor alispán - a katonai hatóságokkal folytatott tárgyalásaira hivatkozva - azzal a kéréssel fordult a magyar belügyminiszterhez, hogy az 1939:11. t.c. 87. paragrafusa alapján honvédelmi munkára kötelezze a 17 és 35 év közötti férfi lakosságot. Indoklásként az alispán megjegyezte, hogy a javasolt korosztály volt az, amely már jugoszláv nevelésben részesült, a legjobban fogékony volt a magyar állameszménnyel ellentétes idegen behatásra és az agitációra. Véleménye szerint az idősebb korosztályhoz tartozók többsége beszélte a magyar nyelvet, hiszen a többségük még 1918 előtt magyar iskolai nevelésben részesült, ezért azok „nemzeti és politikai szempontból megbízhatóbbak” voltak. Brand Sándor azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „a honvédelmi munkára igénybevetteket Muraköztől és a ’Vendvidéktől’ távol eső országrészben kell majd alkalmazni”.186 Az utóbbi javaslat egyértelműen bizonyítja, hogy a hatósági szervek a politikai és közéleti szempontból esetleg veszélyes, 186) Zala vármegye alispánja a 17-35 év közötti muraközi és légrádi férfiak munkaszolgálatra történő behívását javasolja a belügyminiszternek. In. H-M részvétele., 356. p.; Megjelölt forrás: Pl 651. f. 2/1943.1.3800/b. 118
