Zágorec-Csuka Judit: Gábor Zoltán festőművész portréja (Lendva, 2002)

Gábor Zoltán - a művész

- Számos muravidéki képzőművésszel együtt állított ki. A lendvai művészek társaságához tartozik. Mennyire érzi itthon magát ebben a társaságban?- Nagyon tehetséges képzőművészek, de egy-két művész kivételével bizony többet is dol­gozhatnának, illetve állíthatnának ki. A katalógusok szerint is látható, hogy mindegyikük az absztrakt festészetet műveli. Ezzel kapcsolatban nincsen semmi kifogásom, de szerintem az absztrakt festészetben nagyon nehéz meghatározni a tehetséget. Ezzel nem akarom azt monda­ni, hogy az absztrakt művész nem lehet nagy művész. De van absztrakt giccs is. A muravidéki művészekhez tartozom, viszont az absztrakt művészethez nincsen semmi közöm. Az én jelle­memhez nem áll közel.- Hogyan látja a nemzetiségi politikát Lendván és környékén?- A nemzetiségi politikát az újságokból és egyes barátaim beszámolói alapján ismerem. Nem vagyok arra hivatott, hogy erről beszéljek. Különösen nem ma, a nemzeti villongások közepette. Sajnos a feltörő nacionalizmus jelen van a világ több részén, Spanyolországtól Íror­szágig. így nem nagy reménnyel nézek a jövőbe.- Sosem volt igazán műterme. Ez hátráltatta a munkáját, vagy éppen munkára serkentette? Es miért nem volt műterme?- Ami nincs, az nem serkenti az embert, legalábbis engem nem, de nagyon hátráltatta a munkámat. Ha becsületes ember vagy, akkor néha buta is vagy. Én tehát nagyon ostoba em­ber vagyok, mert sok kollégának elintéztem a műteremszerzést, de magamnak nem.- Mi a jelenlegi helyzete a lendvai freskóinak? Miért választotta ezt a műfajt éppen Lendván, ahol a legtöbbet alkotott belőlük?- A lendvai vezetőség önző, nyárspolgári, beskatulyázott, egyoldalú mivolta miatt adódik az a helyzet, hogy a freskóimat fel kellene újítani, de nem adnak rá pénzt. Lendva történelme megbabonázott. Ez volt az indító ok, ezért festettem Lendván történelmi freskókat. A többi az magától jött, de van Zágrábban is tízegynéhány freskófalam.- Kik voltak azok a műtörténészek, újságírók és esztéták, akiket érdemes megemlíteni alkotói pályá­ja során?- Felsorolom: BUDAPESTEN: Erdey Sándor festőművész, Csuka Zoltán író, aki pártfogóm is volt, dr. Németh Lajos művészettörténész, Országh Lili festőművész és Varga Imre szobrászművész. ZALAEGERSZEGEN: Bedő Sándor festőművész. LONDONBAN: Dr. Strasser Freddie pszichológus, Strasser-Moya Luci pszichológus, Strasser-Reichman Dódy festőművész. TRIESZT: Piero Conastabo festőművész. BELGRÁD: Veis Kálmán kiadó. ÚJVIDÉK: Farkas Nádor, az Újvidéki Rádió volt igazgatója, Rehák László, a Magyar Szó volt főszerkesztője, B. Szabó György író és műtörténész. BÉCS: Dr. Szépfalusi István lelkész és író. CSÁKTORNYA: Schulteisz Sándor szobrászművész, Bezerédy Lujó szobrászművész és Kulcsár Piroska festőművész. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom