Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)
40 év képekben / 40 let v slikah
1975. március 11-én megalakult a muravidéki magyarság érdekvédelmi szervezete. XIX. évfolyam 10. szám Mrska Sobota, 1975 március 14-én Megalakították a nemzetiségi érdekközösségeket AZ ÖNIGAZGATASI ÉRDEKKÖZÖSSÉG CÉLJA A NEMZETISÉGI POLITIKA JOBB MEGVALÖSITASA Március 11-e történelmi jelentőségű datum a muraviae- Ki magyarság cieteoen. Jtzen a napon alapították, meg a muraszombati es lenuvat Községben a magyar nemzetiség oktatást es művelődési önigazgatási érdekközösséget. A muraszombati községi Kepviselölestület üléstermében összegyűltek a goriékói magyarlakta falvak küldöttei, valamint a muraszombati község társadalmi politikai képviselői. Eőry Ernő, a DNSZSZ muraszombati községi választmánya nemzetiségi bizottságának elnöke üdvözölte a vendegeket és a megjelent küldötteket. A vendégek között volt Jože Hartman, a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya nemzetiségi bízott ságának elnöke, Varga Sándor, a köztársasági képviselőház mindhárom tanácsának képviselője, Gruden Aleksander, a köztársasági képviselőház nem zetiségi bizottságának titkára, Bačič Geza, a DNSZSZ községközi tanácsának elnöke, Sukič Karéi, a muraszombati községi képviselő-testület elnöke, Ros Ivan, a DNSZSZ muraszombati községi választmánya titkára, a községi pártbizottság képviselője, Péntek Ladislav, a községi végrehajtó tanács elnöke, és Jože Casar, a Szlovén Szocialista Ifjusajtó és más nyilvános tájékoztatási eszköz, a könyvkiadás, valamint a anyanemzettel való kapcsolatok fejlesztése terén a kulturális és nyel vi fejlődés érdekében. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 30 évben különösen a Jugoszláv Kommunista Párt sokat tett a nemzetiségi jogok megvalósítása érdekében. Ki tért az AVNOJ határozataira, valamint a többi alkotmányos jog jelentőségére. A beszámolót vita követte, amelynek során az érdekközösségek képviselői beszámollak a munkatervek azon részeiről, amelyek behatóbban foglalkoznak a magyar nem zetiség kultúrájával, iskolaügyével és gyermekvédelme.vei. A vitában felszólaltak a társadalmi-politikai szervezetek (Folytatás a 2. oldalon) A NEMZETISÉGI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN AZ ALKOT MANY ÉS A KSZ CÉLITUZÉSEI JUSSANAK KIFEJEZÉSRE Csaknem fél évi alapos előkészületek után a héten kedden, azaz március 11-én tartotta meg alakuló közgyűlését a magyar nemzetiség oktatási és művelődési önigazgatási érdekközössége a lendvai község területére. A jelentős társadal mi és politikai eseményen jelen voltak: Hartman Jože, a DNSZSZ Köztársasági Választ mánya nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Varga Sándor, a köztársasági képviselőház mindhárom tanácsának képviselője, Gruden Aleksander, a köztársasági képviselőház nemzetiségi bizottságának titkára. Bačič Geza, a DNSZSZ közséközi tanácsának elnöke. Varga Jože, a lendvai községi kép viselő-testület elnöke, Ivanec László, a községi végrehajtó tanács elnöke, Svetec Vinko, A lendvai (muraszombati) községben élő magyar nemzetiségű lakosság számára jelentős fordulót jelent a mai nap, amikor megalakul a magyar nemzetiség oktatási és művelődési önigazgatásu érdekközössége. Ezzel valósul meg az uj szövetségi, illetve köztársasági alkotmány egyik fontos célkitűzése, nevezetesen az, amely teljes egyenjogúságot biztosit a nemzetiségek szamára. A magyar nemzetiség ezen érdekközössége ezenkívül lehetővé teszi, hogy a polgárok széles rétegei kapcsolódjanak be a nemzetiségi kérdések megoldásába. a DNSZSZ községi választmányának elnöke és Fehér József, a községi választmány titkára. Az ülés bevezető részében Hajós Ferenc, a muravidéki községközi nemzetiségi bizottság elnöke tartott bevezető beszámolót, amelyben a nemzetiségi érdekközösség megalakításának előzményeiről és körülményeiről számolt be, valamint a magyar nemzetiség alkotmányos és statutáris jogainak megvalósításáról. Ezután az oktatásügyi, művelődési és gyermekvédelmi érdekközösségek képviselői számoltak be érdekközösségeik ez évi munkatervéről, hogy a jelenlevők hozzászólhassanak a nemzetiséget érintő részekhez. A beszámolókat élénk, sokoldalú vita követte. A felszólalásokból arra következtettünk, hogy a küldöttek valóban felelősségteljesen értei mezték feladatukat, mert mindazokra a kérdésekre felhívtak a figyelmet, amelyek a nemzetiségi jogok megvalósi tásának kulcskérdései. A vitázók többsége az. oktatás és a pedagógiai káder nevelése körüli kérdésekkel foglalkozott. így ismét felmerült a már régóta húzódó kérdés: mi módon lehetne a kétnyelvű iskolák végzett nővén-Prvo interesno skupnost madžarske narodne skupnosti v Pomurju so ustanovili 11. marca 1975.
