Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)
Király M. Jutka: A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (történelmi áttekintő)
Király M. Jutka A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (történelmi áttekintő) A Szlovén Szocialista Köztársaság 1974. február 28-án elfogadott új köztársasági alkotmánya jelentős változást hozott a Szlovéniában élő magyar közösség életébe. A kisebbségi kérdés rendezése szempontjából három, európai szinten is fontos rendelkezést hozott: a magyar és az olasz közösséget államalkotó tényezőnek nyilvánította, biztosította azok érdekvédelmi szervezeteinek létrehozását és állami költségvetési kötelezettséget határozott meg a nemzetiségek megmaradása szempontjából fontos területeket (oktatás, kultúra, tájékoztatás) illetően. „A nemzetiségi kultúra, az anyanyelven való oktatás és nevelés, a nemzetiségi sajtó és a többi tájékoztatási eszköz, a könyvkiadás és az anyaországgal való kapcsolatok fejlesztése céljából azokban a községekben, ahol olasz, illetve magyar nemzetiség él, nemzetiségi művelődési és kulturális érdekközösségek alapíthatók” - rendelkezett 251. cikkelyében a szlovéniai kisebbségvédelmi modell szempontjából mérföldkőnek számító alkotmány. Ennek értelmében a Muravidéken az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar közösség 1975. március 11-én megalakította a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket, teljes nevén a Lendvai Községi Magyar Nemzetiségi Művelődési, Oktatásügyi Önigazgatási Érdekközösséget, illetve a Muraszombati Községi Magyar Nemzetiségi Művelődési, Oktatásügyi Önigazgatási Érdekközösséget. Megalakulásukkal olyan testületek jöttek létre, melyek teljesen új alkotmányos kategóriát jelentettek és eltértek az alkotmányos nemzetiségi jogok megvalósításának minden addigi formájától. Az érdekközösségek megalakításáig a Szlovéniában élő magyarok a Szocialista Szövetségben tevékenykedtek, melynek keretében köztársasági és járási nemzetiségi bizottságok működtek, majd a járások megszüntetésével köztársasági, községközi és községi szinten alakultak bizottságok. E bizottságok készítették el az 1974-es alkotmánynak a kisebbségek státuszára, szervezettségére vonatkozó rendelkezéseit. Az érdekközösségek létrejöttével a nemzetiségi bizottságok nem szűntek meg, de a döntéshozatal és a politika végleges meghatározása a nemzetiségi művelődés és kultúra terén az érdekközösség hatáskörébe került. A lendvai és a muraszombati községi érdekközösségek alapító közgyűlésén Hajós Ferenc jogász, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (DNSZSZ) Községközi 9
