Rokolya Gábor: Egy alsólendvai polgár: dr. Laubhaiemr Oszkár (1852 - 1918) életrajza és pályafutása - Studia notarialia Hungarica 15. (Budapest, 2015)

A Laubhaimer család további sorsa

Laubhaimer (Lontay) Alán Alán Laubhaimer (Lontay) Laubhaimer (Lontay) Ervin Ervin Laubhaimer (Lontay) Az első világháború alatt a báró Szurmay Sándorról elnevezett, magyar királyi 20. nagykanizsai honvéd gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot mint népfelkelő (tartalékos) hadnagy. [57] Az ezred 3. zászló­alj gazdasági hivatalának volt a főnöke. Harctéri érde­meiért 1917-ben a bronz Signum Laudis a kardokkal, valamint 1918-ban az ezüst Signum Laudis a kardok­kal kitüntetésben részesült. 1944-ben tartalékos gazdászati századossá léptet­ték elő. [58] 1919. október 13-án lépett Zala vármegye szolgála­tába mint közigazgatási gyakornok. Előbb Zalaegersze­gen azalispáni hivatalban dolgozott, majd 1921-ben Pacsán lett segédszolgabíró. 1921 decemberében Nagykanizsára nevezték ki szol­gabírónak. Cluj-Napoci. [56] Za časa prve svetovne vojne je kot rezervni poročnik služil v 20. madžarskem kra­ljevskem polku Nagykanizse, imenovanem po ba­ronu Sándorju Szurmayju. [57] Bil je vodja gospo­darskega urada 3. bataljona polka. Za svoje zasluge je leta 1917 prejel bronasto priznanje Signum La­udis z meči in leta 1918 srebrno priznanje Signum Laudis z meči. Leta 1944 je napredoval v rezervnega stotnika za oskrbo. [58] Kot upravni pripravnik je županijsko službo na­stopil 13. oktobra 1919. Najprej je delal v uradu podžupana v Zalaegerszegu, nato pa leta 1921 v Pacsi postal namestnik plemiškega sodnika. Decembra 1921 je bil imenovan za plemiškega sodnika v Nagykanizsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom