Mészáros Klára: Dobronoki György. Egy jezsuita a XVII. századból (Lendva, 2004)
DOBRONOKI GYÖRGY „HAZATALÁLÁSA” ALKALAAÁBÓL Az utókor tiszteleg és emlékezik Az utókor kötelessége, hogy emlékezzen a neves elődökre, legyen minden közösségnek ereje, akarata és készsége a felismerésre ahhoz, hogy a múltban érdemeket szerzett nagyjait megbecsülje. Dobronak polgárai és szervezetei szép példával szolgálnak, amikor e kiadvánnyal emléket állítanak Dobronoki Györgynek, a település nagy szülöttének, a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem első rektorának. A nemes cselekedet azért érdemel külön elismerést, mert a 17. század egyik magyar szellemi kiválósága kerülhet ily módon ismét az érdeklődő közönség látókörébe, és mindez azt követően történik, hogy az elmúlt időszakban szinte feledésbe merült a kiemelkedő képességű jezsuita tanár munkássága. Szűkebb pátriájában, Dobronakon és környékén is mély homályfedte ezidáig Dobronoki életútját és jelentőségét, hogy a szélesebb régió hiányos ismereteire ne is vesztegessük a szót. A feledésbe merülés okairól hosszan lehetne elmélkedni, azonban fontosabb ennél, hogy „megtörni látszik ajég”, és Dobronoki György visszakerülhet méltó helyére a AAura menti és a zalai, valamint az egyetemes magyar művelődéstörténet emléktárában. Szülőfalujában is némi elégtételt kapott az újra felfedezett nagy előd azáltal, hogy a falu közössége lelkesen és örömmel vállalta a nagy Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek talán legközelebbi és legkedveltebb segítőjének, munkatársának népszerűsítését. Dobronoki jelentőségéről e bevezetőben legyen elegendő csupán annyi - ami önmagába véve óriási értékkel bír -, hogy mgy valószínűséggel Pázmány őt szerette volna utódává tenni az érseki székben, ami ugyan - talán éppen Dobronoki szerénységéből fakadóan - nem valósult meg. Maga a tény, hogy a korabeli időszakban, amikora ma Szlovákiához tatozó Nagyszombat város a magyar katolikus egyház székvárosának számított, a jelentős egyetem (egyébként a híres budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjéről van szó) egyik legfontosabb tanárát és létrehozóját tisztelhetjük Dobronoki személyében, önmagáért szól. Fontos, hogy Dobronak és a Mura mente felismerje, hogy-a Bánffyak, Kultsár György, Zala Györgyös más kiválóságaink mellett-a 17. század első felében egy „földink" saját korának egyik legkiválóbb tudósa és szervezője volt. A neves jezsuita tanár kétségen kívül nagy jelentőséggel bír vidékünk művelődéstörténete szempontjából, mégha Dobronak település gazdag, habár csak hézagosán feltárt történelme során amúgy is jelen-3
