Mészáros Klára: Dobronoki György. Egy jezsuita a XVII. századból (Lendva, 2004)
származására nézve minden magyarázatot mellőzve röviden írja: „Nemes Dobronoky György jesuita volt..."19 Gyermek- és fiatal koráról, családi körülményeiről, szellemi formálódásáról szinte semmit nem tudunk. Nem tudjuk biztosan, hogy hol nőtt fel, hol járt iskolába. De valószínű, hogy egy ideig Zágrábban tanult, ahol 1607-ben jelen volt a zágrábi jezsuita kollégium megnyitásán.20 Bár a jezsuita évkönyvek a zágrábi jezsuita kollégiumról csak 1608-tól tesznek említést,21 amikor a rezidencia elöljárója Vásárhelyi Gergely volt, de a kollégiumot már az előző évben megnyitották, erről maga Dobronoki számol be a zágrábi kollégium történetéről írt munkájában.22 Dobronoki szülőhelye a hódoltsági területen volt, viszonylag elszigetelve az ország többi részétől. A lakosság nagy része protestáns volt, és Dobronokon 1595-től működött református hitközség, hasonlóan Alsólendván is.23 Bánffy Kristóf 1608-ban Zágrábban egy jezsuita misszionárius, valószínű Petar Vargovic prédikációja után családjával együtt rekatolizált és megszervezte a birtokain élő jobbágyok áttérítését is.24 A hódoltsági területeken a17. század elején a ferences missziók mellett a jezsuita misszionáriusok is megjelentek, többek közt Alsólendván is, ahol a környék lakosainak áttérítésén munkálkodtak és a katolikus híveknek hirdették az igét. Ezek mladosű in duhovnem razvoju. Ne vemo, kje je odraščal in obiskoval šolo. Verjetno seje nekaj časa šolal v Zagrebu, kjer je leta 1607 prisostvoval odprtju jezuitskega kolegija20. Čeprav jezuitski letopisi omenjajo zagrebški kolegij šele od leta 160821, ko je bil predstojnik rezidence Gergely Vásárhelyi, so internat odprli leto prej, o čemer poroča Dobronoki v svojem delu o zgodovini zagrebškega kolegija22. Rojstni kraj Dobronokija je bil pod turško zasedbo, razmeroma daleč od ostalih območij države. Večina prebivalstva je bila protestantov. Podobno kot lendavska je bila kalvinska gmajna v Dobrovniku ustanovljena leta I59523. Po pridigi nekega jezuitskega misijonarja, verjetno je to bil Petar Vargovič, je leta 1608 Kristóf Bánffy z družino v Zagrebu ponovno prevzel katoliško vero in organiziral rekatolizacijo svojih podložnikov24. Na območjih pod turško upravo, torej tudi v Dolnji Lendavi, so se v začetku 17. stoletja ob frančiškanskih misijonarjih pojavili tudi jezuiti, ki so si prizadevali za rekatolizacijo prebivalstva. To so bile tako imenovane potujoče misije, ki so v üsűh časih delovale na marsikaterem madžarskem plemiškem dvoru. Stari redovniški zapisi omenjajo Dolnjo Lendavo pod imenom Lindva oziroma Lendva, 10
