Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2017)

A viaszolt hímes tojás a Muravidéken

vonallal osztották fel, pl. 8 mezőt kaptak. Körbefutó vonalakat is használtak (17. ábra a mellékletben). A tojás felületét tehát több részre osztották, majd az így kapott területeket különböző mintákkal töltötték ki. Nem használtak sok mintát és azok is kezdetlegesen voltak kidolgozva, de akadtak közöttük érdekesek és jellemzőek erre a vidékre. Ezek közül külön kiemelhető az életfa motívuma. Ez az ősi motívum többezeréves vándorlása során bekerült a muravidéki tojásdíszítési hagyományba is. Külön említést érdemel a tojás aljára és tetejére kerülő rozetta. A muravidéki hímes tojások rozettáik révén vetekedhetnek más tájak és országok díszített tojásaival. A rozetták egyes esetekben a tojásokon önálló díszítőelemként jelennek meg.

Érdekes rozetták a muravidéki hímes tojásokon.

Azt a tényt, hogy nálunk már több mint 100 éves múltja van a viaszolt, batikolt hímes tojásnak, Gönczi Ferenc Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című, 1914-ben kiadott könyve is bizonyítja. Mivel a szerző lelkiismeretes kutató, jó megfigyelő és rajzoló volt, kiváló dokumentum maradt meg a viaszolt és karcolt hímes tojásokról 2x26 ábrával kiegészítve. Ezek közül a dobronaki aszszonyok néhány motívumot felismertek, sőt még 100 év után is rajzolják a tojásaikra.

Niko Kuret kutatásaiból tudjuk, hogy a múlt század 60-as éveiben a Muravidéken még tizenkét településen készítettek batikolt tojást. Ez a díszítési mód aztán fokozatosan feledésbe merült, csak Dobronakon maradt meg a mai napig, ahol sajátos motívumokkal is díszítik a tojást. Szerencsére feléledt a régi hagyomány, mégpedig először a kétnyelvű iskolákban és óvodákban, lelkes óvónők és tanítónők érdeklődése nyomán. Egyre többen ismerik és kedvelik meg a batikolt tojást, és egyre többen alkalmazzák ezt a díszítési módot.

25