Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2017)
A viaszolt hímes tojás múltjáról és a húsvéti szokásokról a Hetésben és környékén
A viaszolt hímes tojás múltjáról és a húsvéti szokásokról a Hetésben és környékén Mivel hetési születésű vagyok, különösen érdekeltek e táj és környékének hímes tojásai, húsvéti szokásai, ezért fölkerestem néhány idősebb asszonyt és elbeszélgettem velük. Szívesen megosztották velem gyer-Anyám, Szórni, született Nagy Rozália, a magyarországi Szijártóházáról származik. így mesélt: „A hímes tojást Fülééknél, a szomszéd házban készítették. Én is besegítettem az 1928-32-es években. Az igazi mester a szomszédasszony anyósa volt, aki 1870 körül született. Én is tőle tanultam azokat a mintákat, amelyeket felnőtt koromban is rajzoltam. Forró viasszal készültek a minták. A piros-barnás színt a vöröshagyma héjából kaptuk. A második festés a boltban vásárolt fekete festékkel történt. A keresztanyák húsvétkor vasárnap vagy hétfőn látogatták meg keresztgyerekeiket. Általában két-három keresztanyja is volt egy-egy gyermeknek: keresztelő, bérmáló és búcsún fogadott. A lendvakecskési keresztanyám minden évben finom szilvalekváros kalácsot, két hagymahéjban festett tojást és két narancsot hozott. A zalaszombatfai keresztanyám nagy perecet ajándékozott, közepében néhány nyers tojással. A göntérházitól, aki az akkori Jugoszláviában, a határon túl élt, egyszer pénzt is kaptam, de lejártat, ami már ott sem volt forgalomban. Meg is neheztelt érte anyám. Amikor Kámaházára kerültem férjhezmenetelem után, húsvétkor mindig készítettem hímes tojást a keresztgyerekeimnek, meg persze a sajátjaimnak is. Az előzőleg viasszal megrajzolt tojásokat pirosra, zöldre, lilára festettem. Úgy tudom, hogy az 1940-es, 1950-es években itt nem volt szokás viaszolt hímes tojást készíteni, de néhány férfi karcolt. Igazi mestereknek Soósékat tartották, Kálmán bácsit és Jancsi bácsit, mekkori emlékeiket. Szórni Rozália 15
