Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2017)

Gyermekkorom szép emléke

Gyermekkorom szép emléke

Gyermekkorom legszebb emlékei a húsvéti ünnepekhez kötődnek, melynek különös hangulatát a hímes tojások varázsa tette széppé. Nagypéntek délutánján anyám viasszal rajzolta be a tojásokat, majd pirosra festette őket, néha lilára vagy zöldre. Az utóbbi volt az ő színe. Mi, gyerekek, érdeklődve figyeltük, hogyan rajzolja a fenyőágas, hullámos, pöttyös mintákat, majd szedi ki a festékből a szebbnél szebb színű tojásokat. A legszebbeket húsvét vasárnapján a keresztgyerekeinek ajándékozta, a kevésbé sikerűiteket pedig mi, a saját gyerekei kaptuk.

Apám is tudott hímes tojást készíteni, mégpedig karcolni vagy „faragni”, ahogyan nálunk nevezték ezt a műveletet. Késsel karcolta a

Hímes tojások Szórni Rozália mintáival.

mintákat. A leggyakoribbak a virágminták voltak, de a készítés évét és az ajándékozott nevét is rákarcolta. Néhány ilyen hímes tojást évekig tartogattunk a szekrény tetején egy fadobozban. Nosztalgiával emlékszem egy zöld, fakult virágmintás tojásra 1953-ból. De sajnos vagy eltört egy tavaszi nagytakarítás alkalmával vagy eldobtuk, mert nem tartottuk eléggé szépnek ahhoz, hogy még tovább őrizgessük. Kár!

Nekünk, gyerekeknek különösen szép ünnep volt a húsvét. Erre az

13