Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
Jegyzetek
JEGYZETEK 1. Pálinkás József: Magyarországi elitek - kisebbségi magyar elitek. In: MTA, honlap, www.mta.hu, 2010. 12. 06. Az elit a társadalmi szervezet minősítője. Nem csupán vezeti, hanem jelöli, és őrzi is mindazt, aminek közösségi felelősségét elvállalja. Vállalása is sokkal több, mint egyszerű irányítás - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az Akadémia elnöke az MTA két társadalomkutató intézetének kutatásairól szóló zárókonferenciát. Pálinkás József a mintegy 21 évet felölelő kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos tanácskozáson hangsúlyozta: elitnek lenni nem egyszerűen születés, szaktudás vagy szereptudatosság kérdése, hanem példaadás is. „Az elit pedig nem pusztán tudományos fogalom, hanem több annál: morális kategória. Összefogó felelősség és mélyre ható erő ott, ahol a kor engedi. Zavarban lévő, megbízását kereső vagy bezárkózó csoport ott, ahol korának kényszereit engedi elhatalmasodni magán.” Pálinkás József az Akadémia alapítója, Széchenyi István szavait idézve mutatott rá a társadalmi csoport feladatára: az elitnek „olvasztói felelősséggel kell bírni", ha ugyanis az elit nem felelős az egész társadalomért, akkor valójában hatalmát védő kör lesz. „Ha a tetteinek következményeivel nem a teljes közösségre nézve számol, korának irányítójából könnyen irányítottá válhat” - fogalmazta meg véleményét az MTA elnöke. 2. Kálóczy Katalin: A határon túli magyar könyvtárügy magyarországi perspektívából. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 13. évf. (2004. június) 6. sz., 10-18. old. „1989-cel új korszak vette kezdetét a szomszédos államokban élő magyarság könyvtárai számára is. A magyar közösségek maguk mögött hagyták - de a közösségi-személyes beállítódások szintjén megőrizve, fölerősítve - a trianoni döntések, majd a szocializmus korszakának kisebbségeket sújtó regionális történeteit. A fellélegzés után nagy iramú önszerveződést indítottak el. A határon túli magyar közösségek könyvtárai és könyvtárosai általános kulturális kihívásokkal is szembenéznek: a hagyományos, írott dokumentumok szerepének változásával, a „fogyasztott" irodalom hígulásával, a gyermekek olvasóvá nevelésének nehézségeivel, a dokumentumellátás megszervezésével. Ám mindezek a gondok jellegzetesen a kisebbségi kultúra őrzésének, fejlődésének köntösében jelennek meg. Az ennek való megfelelés vagy megfelelni vágyás során nem hagyhatnak föl erős önérvényesítő törekvéseikkel, amelyekkel irányt kell kijelölniük, és — a kisebbségi létben kulcsfontosságú - elhivatott, képzett személyiségekre lelniük. Erejük záloga a rendszerszerű működés, a szervezettség. Mindehhez normatív állami támogatásra van szükségük, amelynek révén az esetlegességek helyét átveszi a kiszámíthatóság, a mozgalmi jelleg helyét a professzionalizmus.” 3. a stratégia definíciója: www.wikipedia.org/wiki/Strat%25C3%25A9gia. „A 20. században a stratégiának három szintjét különítették el: totális, nemzeti, integrális stratégia, általános stratégia (diplomáciai, katonai, gazdasági), operatív stratégia, azaz konkrét háborús célok kijelölése. A fenti szinteken belül a stratégia lehet offenzív vagy defenzív, illetve közvetlen vagy közvetett. Az 1960-as évek végén úgy
