Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
9. A muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati lehetőségei az Európai Uniónál
76 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje • a sajátos nevelési igényű gyerekek számának növekedése, integrációjuk minden eszközzel való segítése • az iskolában tartandó délutáni foglalkozások lehetőségeinek bővítése. A városi és regionális szinten működő nemzetiségi és nemzetiségi programokkal működő könyvtárakban (Lendva, Muraszombat): • az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése • a hazai és a nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan hozzáférés biztosítása • az oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítése • az egész életen át tartó tanulás támogatása • a könyvtár a tudás, az ismeret és a kultúra hozzáférhetőségének helye • a könyvtár az esélyegyenlőség megteremthetőségének a helyszíne • a könyvtár a szolgáltatásait mindenki számára nyújtja, és mindenki számára hozzáférhetővé teszi • a könyvtáron keresztül a társadalom minden tagja részesülhet képzésben, távoktatásban • az információs társadalom, a tudás alapú társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény: a könyvtár • a nemzetiségi könyvtárak fo célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek fejlesztése, a könyvtár és a kétnyelvű oktatási intézmények közötti együttműködés megalapozását célozná meg, a magyar nyelv oktatását erősíthetné közéleti szinten, új szolgáltatásokat nyújthatna európai uniós támogatással, pl. a magyar nyelv oktatását megfelelően beszerzett magyar nyelvkönyvek, segédkönyvek és audiovizuális eszközök által, főleg azoknak, akik igénylik, és a nemzetiségi program bővítésével (nem csak az olvasást népszerűsítő író-olvasó találkozók szervezésével). 9. 7. A nemzetiségi könyvárügy SWOT-elemzése Erősségek: • megfelelő szakmai felkészültség és végzettség: sokféle nyelvi adottsággal, és a könyvtárosi szakterületen kívül - különféle egyéb képzettségekkel (történész, nyelvész, tanár, irodalomtörténész, szociológus, újságíró stb.) rendelkező munkatársi gárda • pozitív, lelkes hozzáállás minden szakmai feladat elvégzéséhez • évente 4-5 alkalommal nemzetiségi vagy a nemzetiségekkel kapcsolatos rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, s bonyolítanak, amelyek a kisebbségek és a média körében is kedvező visszhangra találnak (például: a nemzetközi könyvfesztiválokon való részvétel, a hagyománnyá vált nemzetiségi konferenciák és a Könyvtáros Napok szervezése stb.). Gyengeségek: • összességében: az igen sokrétű s időigényes feladatok maximális szintű ellátásához a nemzetiségű könyvtárosok létszáma nem elegendő, mégis felvállalnak minden olyan munkát, amely a könyvtárat szolgálja, még gyakran a kifejezetten fizikai segédmunkát is (építkezés, berendezés, pakolás stb.).